Izraelben csaknem egymillió embert oltottak be kevesebb mint két hét alatt a koronavírus elleni vakcinával, és ezzel a világon először érték el népességarányosan a tíz százalékos oltási arányt – derül ki a BBC összeállításából. Európában később és lassabb ütemben zajlik a veszélyeztetett csoportok oltása.

Az Egyesült Államokban december 30-ig összesen 2,8 millió ember kapta meg az oltást, ezzel az ország abszolút értékben az első, az összlakosságra vetítve azonban csak a negyedik helyen áll. Washington december 11-én engedélyezte a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyag használatát. A közel hárommilliós szám azonban jócskán elmarad a 20 milliótól, amit korábban célként tűztek ki.

A lakosság arányában Izrael utcahosszal vezet az „oltási versenyben” 11,5-ös arányszámmal száz főre vetítve. A zsidó államot messze lemaradva követi Bahrein (3,48), valamint az Egyesült Királyság (1,47) – derül ki a BBC írásából.

A 9,3 milliós Izraelben december 19-én kezdték beoltani a lakosságot a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyagával. Első körben a 60 évesnél idősebb emberek, az egészségügyi dolgozók és a krónikus betegek juthatnak a vakcinához. A kormány már korán megegyezett a két céggel a vakcina szállításáról, így akár február végére elérhetik a nyájimmunitáshoz szükséges szintet, legalábbis Benjamin Netanjahu kormányfő ebben reménykedik.

Európa lemaradóban

Amíg az Egyesült Királyságban december 8-án a világon elsőként adták be a Pfizer és a BioNTech vakcináját, addig Európában csak december 27-én kezdték felhasználni a szert. Az Európai Unió gyógyszerügyi hatósága ugyanis csak három nappal karácsony előtt adta meg a zöld jelzést, míg London már december 2-án.

Az év utolsó napjaiban Franciaországban kevesebb mint száz embert oltottak be, míg Németország már 130 ezer oltásnál járt. A franciaországi nehézségek egy része az oltással kapcsolatos széles körű szkepticizmusból fakad. Az Ipsos Global Advisor által végzett, 15 országra kiterjedő közvélemény-kutatás szerint a francia válaszadók mindössze 40 százaléka lenne hajlandó beoltatni magát.

Ez az arány Kínában 80, az  Egyesült Királyságban 77, míg az Egyesült Államokban 69 százalék. A francia egészségügyi miniszter szerint a késlekedés egyik magyarázata, hogy a szociális otthonokba egyenként viszik el a szert, hogy elkerüljék az idős lakók utazását. Emmanuel Macron francia elnök azonban az oltások felgyorsítását sürgette.

India az oxfordi szer mellett tette le voksát

A világ második, egyes becslések szerint azonban már a legnépesebb országának számító Indiában az év közepére 300 millió embert szeretnének beoltatni az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által kifejlesztett vakcinával. A döntés valószínűleg azért esett az oxfordi gyártóra, mert annak terméke nem igényel mélyhűtést, szemben a Pfizer/BioNTech szérumával. Ez előnyt jelent, amikor a rossz egészségügyi infrastruktúrával rendelkező ország vidéki részeire kell eljuttatni a szert. Az indiaiak saját gyártásban is gondolkodnak, a Bharat Biotech által kifejlesztett újabb vakcina jelenleg engedélyezésre vár.

A koronavírus már közel 150 ezer emberéletet követelt Indiában, míg a fertőzöttek száma meghaladta a tízmilliót. Ennél többen csak az Egyesült Államokban kapták el a vírust. Fontos szempont az ár is, ugyanis az oxfordi gyártó egy dózist csupán négy dollárért kínál. Az amerikai Moderna ezzel szemben 33 dollárt kért egy oltásért. Az árversenyben a kettő között a szert elsőként piacra dobó német-amerikai Pfizer/BioNTech áll 15 dollárral.