A 2021-es törvényhozási választások fordulópontot jelenthetnek Oroszországban az internet szabadsága terén, elmozdulást a Kína által képviselt teljes cenzúra irányába. Az internetes technológiára alapozó taktikai szavazás csak mérsékelt eredményeket hozott, miután a techóriások – többévi ellenkezés után – behódoltak a Kremlnek.

A várakozásoknak megfelelően Vlagyimir Putyin elnök pártja nyerte a hétvégén lezajlott oroszországi választásokat. Az előzetes eredmények szerint az Egységes Oroszország végzett az első helyen. Andrej Turcsak, a párt főtanácsának titkára gratulált a támogatóknak és a jelölteknek „a tiszta és becsületes győzelemhez”. Független megfigyelők szerint azonban az oroszországi szavazás minden volt csak becsületes nem. Ami pedig Putyin számára a legaggasztóbb, hogy a győzelem távolról sem annyira tiszta, vagyis egyértelmű, mint amennyire a Kremlben szerették volna.

A szavazatok több mint kétharmadának összesítése után Putyin pártja a voksok 46 százalékát kapta, jóval kevesebbet, mint az előző választásokon. Pedig a rezsim mindent megtett, hogy félreállítsa az ellenfeleit, akár fizikai értelemben is. A rezsim legfontosabb ellenfele, Alekszij Navalnij a börtönfalak mögött követhette nyomon a voksolást – már ha engedték tévézni –, a hozzá közelálló személyeket és szervezeteket pedig rendre külföldi ügynöknek nyilvánították és betiltották.

Manipuláció, cenzúra

Számos oka van annak, hogy a hétvégi oroszországi választások nem tekinthetők szabadnak és tisztességesnek. A rendszer nem elégedett meg Navalnij bebörtönzésével. Számos munkatársa, ellenzéki aktivista kénytelen volt külföldre menekülni, a választásokon egyetlen valódi ellenzéki párt sem indulhatott. Az internetet, amely Navalnij fő politikai eszköze volt, cenzúrázták.

És nemcsak a választási környezetet manipulálták, hanem magukat a szavazatokat is. Rendhagyó módon három napra terjesztették ki a voksolást, ürügyként használva a koronavírus-járványt. Egyes megfigyelők figyelmeztettek, hogy ez csalásra ad lehetőséget, az orosz hatóságok azonban alaptalannak nevezték a vádakat, és azzal érveltek, hogy a többnapos szavazásra szükség van, hogy elkerüljék a szavazóhelyiségek fertőzőgócokká alakulását.

Csak találgatni lehet, hogy háromnapos voksolás nélkül mennyivel lenne több fertőzött Oroszországban, viszont tény, hogy az oroszországi ellenzék – főleg a jelenlegi állapotában – képtelen biztosítani a szavazóurnák őrzését három napon keresztül a nap 24 órájában.

Mindezek ellenére Putyin pártja gyengébb eredményt ért el, mint legutóbb. Ebben hatalmas szerepe volt Alekszej Navalnijnak, bármennyire furcsának tűnhet ez a megállapítás egy bebörtönzött politikussal kapcsolatban.

A Google kezdetben ellenállt, de beadta a derekét

Navalnij és a támogatói sikerrel – bár nyilván nem a várt sikerrel – ültették életbe a taktikai szavazásra épülő stratégiát. A Smart Voting (magyarul: intelligens szavazás) rendszer médiaszereplések, felmérések, közösségiplatform-említések stb. alapján elemezte az összes szóba jöhető ellenzéki politikus esélyeit, annak érdekében, hogy a legesélyesebbet állítsák ki a rezsim jelöltjével szemben.

A szisztémát sikerrel vetették be két éve Szentpéterváron és Moszkvában, a kormányzó- és tanácsi választáson. Az „Intelligens szavazás” projekt bejelentésekor, 2018 végén Navalnij a következőképpen írta le a lényegét: „A pártok maguk nem tudnak megegyezni, hogy egyetlen jelöltet állítsanak az Egységes Oroszország ellen. De egy dologban egyetérthetünk: mások vagyunk, de van egy (közös) politikánk: az Egységes Oroszország monopóliuma ellen vagyunk. Minden más matematika. Ha mindannyian okosan cselekszünk, és a legerősebb jelöltre szavazunk, ő nyer, és az Egységes Oroszország veszít.”

A Kreml érzékelte a veszélyt, és mindent megtett az internetalapú ellenzéki „fegyver” semlegesítése érdekében. Indulásként blokkolták Alekszej Navalnij blogját, valamint szélsőséges szervezetnek nyilvánították és blokkolták a hozzá köthető híroldalakat. Ezután letiltották a Smart Voting honlapot, illetve valóságos hadjáratot indítottak a techóriások ellen. Kötelezték a Google-t és az Oroszországban legnépszerűbb keresőmotort, a Yandexet, hogy a keresési eredményeik közül töröljék a smart és a voting szavak kombinációját – vélhetően azzal a céllal, hogy ha a Navalnij-tábor új címre költöztetné a rendszert, a választók ne (vagy nehezebben) találjanak rá.

A Google kezdetben ellenállt, majd beadta a derekát. Az amerikai techórias megtörése azért is fontos volt a rezsim számára, mert Navalnijék kifejlesztették a Smart Voting androidos és IOS-verzióját is, amely az előzőleg betiltott weboldalnál is veszélyesebbnek ígérkezett, hiszen a választó a lakhelye alapján gyakorlatilag pillanatok alatt megtudhatta, kire kell szavaznia, ha nem akarja, hogy az Egyesült Oroszország jelöltje nyerjen.

A moszkvai hatóságok erőteljes nyomást gyakoroltak az applikációk letiltása érdekében. A Google és az Apple korábban ellenállt az orosz hatalom nyomásának, ezúttal azonban engedett, nem utolsó sorban azért, mert a vállalatok megbírságolása mellett letartóztatással fenyegették meg az oroszországi képviselőiket. Éppen ezért a 2021-es törvényhozási választások fordulópontot jelenthetnek Oroszországban az internet szabadsága terén is: elmozdulást a Kína által képviselt teljes cenzúra irányába.