Húsz évvel ezelőtt, 2006. augusztus 20-án este a budapesti tűzijáték kezdetével szinte egy időben orkánerejű vihar csapott le a magyar fővárosra. A menekülő tömegben öten vesztették életüket, több százan megsérültek. A halálos áldozatok közül hárman erdélyi magyarok voltak. A tragédia után alapvetően megváltozott a nagy tömegrendezvények biztonsági megszervezése és az időjárási veszélyek kezelése Magyarországon.

Mintegy másfél millió ember várta Budapesten, hogy megkezdődjön az ünnepi tűzijáték azon a tragikus emlékű, húsz évvel ezelőtti vasárnap estén. A Duna két partján, a hidakon, a rakpartokon és a Budai Vár környékén is hatalmas tömeg gyűlt össze.

Este kilenc óra körül szinte egyik pillanatról a másikra megváltozott az időjárás: heves zivatar és orkánerejű szél érte el a magyar fővárost. A széllökések sebessége egyes helyeken elérte a 123 kilométer/órát. A felhőszakadás, az erős szél és a villámlás miatt az emberek pánikba estek, és tömegesen próbáltak fedezéket keresni vagy elhagyni a Duna-partot.

A menekülő tömegben az emberek egymást sodorták el, miközben a szél fákat csavart ki, ágak és tetődarabok zuhantak az utcára, a Duna pedig különösen veszélyessé vált. Sokan a hidak, aluljárók és épületek alatt kerestek menedéket. A káoszban több százan megsérültek, a viharnak végül öt halálos áldozata lett.

Három erdélyi magyar is életét vesztette

Az öt áldozat közül három Erdélyből érkezett Budapestre a nemzeti ünnepen. A Szilágy megyei Krasznáról származó, 28 éves Kiss Lajos feleségével, Ildikóval együtt a budai rakpartról nézte a tűzijátékot. A házaspár a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszon tartózkodott, amikor a viharos szél egy fát döntött a tömegre. Kiss Lajos életét vesztette, felesége súlyosan megsérült. A korabeli erdélyi sajtó beszámolója szerint a fiatalasszony akkor néhány hetes terhes volt.

A másik két erdélyi áldozat a Kolozs megyei Székről származó házaspár, Szegedi János és Szegedi Vígh Zsuzsanna volt. Ők nem a rakparton tartózkodtak, hanem a Dunáról szerették volna megnézni a tűzijátékot. Egy motorcsónakban ültek, amikor a vihar felborította a járművet. Többen a vízbe estek, a velük együtt a csónakban tartózkodó magyarországi család tagjait sikerült kimenteni, Szegedi János és felesége azonban eltűnt a folyóban. A 47 éves Szegedi Vígh Zsuzsanna holttestét másnap, augusztus 21-én találták meg Ercsinél. Férjét, Szegedi Jánost még napokig keresték, holttestét végül augusztus 25-én találták meg a Dunában.

Tudtak a közelgő viharról

A meteorológiai adatok alapján a vihar érkezése nem volt teljesen váratlan. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a nap folyamán figyelmeztetett a várható zivatarokra, majd 19 óra 36 perckor, mintegy másfél órával a tűzijáték kezdete előtt harmadfokú riasztást adott ki a közép-magyarországi régióra. Ebben arra figyelmeztettek, hogy a széllökések elérhetik, illetve meghaladhatják a 90 kilométer/órát.

A tragédia után éppen ezért nemcsak az időjárást vizsgálták, hanem azt is, hogyan jutott el a meteorológiai riasztás a rendezvény biztosításáért felelős szervekhez. A korabeli beszámolók szerint a riasztás eljutott a rendőrséghez, a rendezvény szervezőihez és a katasztrófavédelemhez, az információ azonban nem megfelelő módon vagy nem időben ért el minden érintetthez. Nem volt egyetlen, egyértelműen kijelölt személy vagy szervezet sem, amelynek feladata lett volna a rendezvény leállítása és a tömeg szervezett kimenekítése. Ez később a felelősség megállapítását is rendkívül bonyolulttá tette.

Ki volt a felelős?

A tragédia után szinte azonnal megkezdődött a felelősök keresése. A kormányzati vizsgálat több személy mulasztását is megállapította: felelősségre vonták és felmentették a katasztrófavédelem akkori ügyeletvezetőjét, fegyelmit kapott a riasztást kiadó meteorológus, illetve a Miniszterelnöki Hivatal rendezvényért felelős osztályvezetője is. A katasztrófavédelem ügyeletvezetőjét később rehabilitálták, miután megállapították, hogy nem követett el szolgálati mulasztást.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ugyanakkor a rendezvény megrendelőjének, a Miniszterelnöki Hivatalnak a felelősségét is felvetette. A probléma egyik lényeges eleme az volt, hogy a rendezvény biztonságáért nem volt egyetlen, egyértelműen kijelölt döntéshozó felelős.

Az áldozatok hozzátartozói és a sérültek később kártérítési eljárásokat indítottak. A kérdés évekig húzódott, a magyar állam azonban 2010-ben elismerte a felelősségét a 2006. augusztus 20-i tűzijáték károsultjai ügyében. Összesen mintegy 250 millió forint kártérítést fizettek ki több mint ötven embernek. Az öt halálos áldozat hozzátartozói összesen 42 millió forintot kaptak, négy sérült pedig a sérülései miatt járadékban részesült.