Augusztus 20-a Magyarország legfontosabb nemzeti ünnepe, egyszerre vallási, történelmi és nemzeti emléknap, amelyet nemcsak az anyaországban, hanem a Kárpát-medence és a világ magyar közösségeiben is számos rendezvénnyel, ünnepséggel és egyházi eseménnyel tesznek emlékezetessé. A legtöbben Szent István királyhoz, az államalapításhoz, az új kenyérhez vagy éppen a látványos esti tűzijátékhoz kötik a napot, ám az ünnep tartalma az évszázadok során többször is változott.

Az ünnep gyökerei Szent István királyhoz nyúlnak vissza. A Géza fejedelem fiaként született uralkodó a 10–11. század fordulóján megszilárdította a keresztény magyar államot, megszervezte az egyházmegyéket, vármegyéket, és olyan intézményrendszert hozott létre, amely évszázadokra meghatározta a Magyar Királyság működését. A magyarság első koronás uralkodója 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg, sokáig ezt a dátumot tekintették az uralkodó ünnepének.

Hogyan lett augusztus 15-ből augusztus 20?

A fordulat 1083-ban következett be, amikor I. László király kezdeményezésére VII. Gergely pápa engedélyével szentté avatták Istvánt. A szentté avatás egyik legfontosabb mozzanata az volt, hogy augusztus 20-án felnyitották a székesfehérvári sírját, és oltárra emelték földi maradványait. Az eseményt követően az ünneplés fokozatosan erre a napra tevődött át.

A szentté avatáshoz kapcsolódik a legismertebb magyar ereklye, a Szent Jobb története is. A hagyomány szerint István király mumifikálódott jobb kezét épen találták meg koporsójában, és évszázadokon át különleges tisztelet övezte. Az ereklye ma a budapesti Szent István-bazilikában látható, és minden év augusztus 20-án körmenetben viszik végig a magyar főváros utcáin.

Egyházi ünnepből nemzeti emléknap

A középkorban és az újkor jelentős részében augusztus 20-a elsősorban egyházi ünnep volt. Mária Terézia uralkodása idején új lendületet kapott a kultusza: a királynő 1771-ben visszaszerezte a Szent Jobb ereklyét, állami támogatással erősítette Szent István tiszteletét. Néhány évvel később augusztus 20-át hivatalos országos ünneppé nyilvánították. A reformkor és a 19. század során az ünnep fokozatosan nemzeti tartalommal is gazdagodott. Szent István alakja már nemcsak az egyházalapítót, hanem a magyar államiság megteremtőjét is jelképezte.

Tiltások és korlátozások

Az ünnep története nem volt zavartalan. Az 1848–49-es szabadságharc leverése után a Habsburg hatalom nem nézte jó szemmel a nemzeti megmozdulásokat, ezért az ünneplés több formáját korlátozták. Bár az egyházi szertartásokat nem tudták teljesen megszüntetni, a nyilvános nemzeti megemlékezések háttérbe szorultak.

A második világháborút követően, a kommunista hatalomátvétel után ismét jelentősen megváltozott az ünnep jellege. Az új rendszer számára Szent István keresztény öröksége és a történelmi államiság hangsúlyozása nem illett az ideológiai keretekbe, ezért fokozatosan háttérbe szorították a vallási tartalmakat.

Az alkotmány és az új kenyér ünnepe

1949-ben fogadták el a Magyar Népköztársaság alkotmányát, amelynek évfordulóját szándékosan augusztus 20-ához kötötték. Ettől kezdve a hivatalos állami kommunikációban a nap az „alkotmány ünnepeként” szerepelt. A rendszer igyekezett háttérbe szorítani Szent István alakját, helyette a szocialista állam eredményeit és a dolgozó népet állította középpontba.

Ekkor vált hangsúlyossá az új kenyér ünnepe is. Az aratás befejezéséhez kapcsolódó hagyományokat összekapcsolták az állami ünneppel, így az új búzából sütött kenyér megszentelése és megszegése a mai napig az augusztus 20-i rendezvények egyik jellegzetes eleme maradt.

A rendszerváltás után augusztus 20-a ismét teljes jelentésében tért vissza a magyar közéletbe. Az ünnep egyszerre lett Szent István napja, az államalapítás emléknapja és a magyar államiság ünnepe. Az új kenyér hagyománya megmaradt, az alkotmány ünnepeként való meghatározás azonban háttérbe szorult.

Napjainkban a hivatalos megemlékezések, a katonai tiszteletadások, az egyházi szertartások, a Szent Jobb-körmenet, a kenyérszentelés és a kulturális rendezvények egyaránt részei az ünnepnek. A világ számos magyar közösségében szerveznek e napon közösségi programokat és megemlékezéseket.