A brit és a francia védelmi miniszterek kedden videokonferencia-értekezletet tartanak azon országok védelmi minisztereivel, amelyek készek hozzájárulni a Hormuzi-szoros biztosítását célzó misszióhoz, hogy megvitassák az egyes államok „katonai felajánlásait” – jelentette be vasárnap London az AFP közlése szerint, írja az Agerpres. Mintegy negyven országnak kellene részt vennie. 

Teherán vasárnap „határozott és azonnali választ” helyezett kilátásba a hadsereg részéről arra az esetre, ha francia és brit egységeket vezényelnének a Hormuzi-szorosba, miután Párizs és London bejelentette, hogy hadihajókat küldenek a régióba.

Emmanuel Macron francia elnök ugyanakkor vasárnap este kijelentette, hogy Franciaország „soha nem mérlegelte” haderők bevetését a Hormuzi-szorosban.”

A mintegy 40 érintett országnak a keddi találkozón meg kellene vitatnia és meghatároznia „katonai hozzájárulását ahhoz a védelmi misszióhoz, amelynek célja a Hormuzi-szoros újranyitása és biztosítása, amint a körülmények azt lehetővé teszik” – áll a brit védelmi minisztérium közleményében.

Mint arról a Maszolon is beszámoltunk, április közepén több olyan ország, amely nem érintett közvetlenül a február 28-án, az Irán elleni amerikai–izraeli támadásokkal kirobbant konfliktusban, kifejezte készségét egy „semleges misszió” felállítására a szoros biztosítása érdekében. Ez egy Párizsban tartott konferencián történt, amelyet együtt elnökölt Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök volt. Nicuşor Dan államfő is részt vett a nemzetközi tanácskozáson. 

A cél „a Közel-Keleten áthaladó kereskedelmi hajók kísérése és biztonságának garantálása” – nyilatkozta Emmanuel Macron, míg Keir Starmer egy „békés és védelmi” erőről beszélt. Az Amerikai Egyesült Államok és Irán, a konfliktusban hadviselő felek, nem vettek részt a megbeszéléseken.

„Biztosítsuk, nemcsak beszélünk”

London már korábban közölte, hogy a Közel-Keletre irányítja a HMS Dragon rombolót, amely eddig a Földközi-tenger keleti részén állomásozott – további részleteket azonban nem árultak el. Párizs pedig május 6-án jelentette be, hogy a térségbe, az Öbölbe küldi a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót.

A keddi találkozó során „a feladatunk az lesz, hogy biztosítsuk: nemcsak beszélünk, hanem készek vagyunk cselekedni is” – jelentette ki John Healey brit védelmi miniszter, aki francia hivatali partnerével, Catherine Vautrinnal közösen vezeti majd az értekezletet.

1500 hajó vesztegel

A Teherán által a Hormuzi-szorosban – amely a tengeri szállítás, különösen a szénhidrogének stratégiai útvonala – bevezetett blokád megrázta a világgazdaságot; jelenleg mintegy 1500 hajó és 20 000 tengerész vesztegel ott.

A szoros az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség legfőbb színtere lett, ahol szórványos összecsapásokra is sor került, annak ellenére, hogy a két ország között április 8. óta fegyverszünet van érvényben. Washington április 13-án blokád alá vette az iráni kikötőket, miközben a harcok végleges lezárását célzó tárgyalások lassan haladnak.

Vasárnap Katar partjainál eltaláltak egy teherhajót. Irán állítása szerint a jármű „amerikai zászló alatt hajózott és az Egyesült Államok tulajdonában volt”, bár a támadást kifejezetten nem vállalták magukra. Az Egyesült Államok és az öbölmenti országok csütörtökön kérték az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy szólítsa fel Iránt: hagyjon fel a hajózás „akadályozásával” a szorosban. Az erre vonatkozó határozattervezetet Washington és Bahrein nyújtotta be, ám Oroszország – Teherán szövetségese – jelezte, hogy készen áll megvétózni azt.

Kapcsolódó

Kompromisszumra hajlik az iráni atomprogram kapcsán az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok elfogadná, hogy egy Iránnal kötendő átmeneti egyezségben ne szerepeljen az ország atomprogramja lezárásának kötelezettsége, de az a „végcél" – jelentette ki Chris Wrigth amerikai energiaügyi miniszter vasárnap.

Iráni konfliktus iráni atomprogram Egyesült Államok Hormuzi-szoros