Megszólalt a héten a Szabad Európában Kerényi György és számba vette, hogy miként alakul a levélben szavazók lakóhely szerinti eloszlása azok között a külhoni magyarok között, akik számára adott ez a voksolási lehetőség. Ezt azért tehette meg, mert a Political Capital kutató, elemző és tanácsadó intézet a napokban közreadta az erre vonatkozó kimutatását.

Kerényi elmondja azt is, 2014-ben került sor először olyan országgyűlési választásra, amelyen magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is részt vehettek, de tíz évig mégsem állt rendelkezésre pontos információ arról, hogy ők mely országokban élnek. Viszont a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közös kezdeményezésére a Nemzeti Választási Iroda 2024 vége óta közli a tényleges lakóhely szerinti adatokat. Ennek köszönhetően az intézet, amely idén május óta dolgozza fel ezeket az információkat most frissítette és nyilvánosságra is hozta a kutatása eredményeit.

A 2001-ben alapított Political Capital intézet olyan független politikai kutató, elemző és tanácsadó műhelyként definiálja magát, amely nem kötődik se párthoz, se kormányzati szervezethez. Egyúttal, és teszem hozzá, megalapozottan állítja önmagáról, hogy kapcsolatrendszere révén Magyarország és a kelet-közép-európai régió egyik legbefolyásosabb agytrösztjévé nőtte ki magát. Olyan szellemi műhellyé, amelyik törekszik arra, hogy hozzájáruljon a politikáról való kritikus gondolkodáshoz, elősegítse az ismereteken és tényeken alapuló politikaformálást és közbeszédet, illetve olyan témákat emeljen be a közbeszédbe, amelyeknek hatása van a polgárok mindennapi életére.

Az intézet krédójához híven mindig feladatának tekintette annak bemutatását, hogy a képviseleti demokráciában miként érvényesül az állampolgárok választói opciója. Ennek jegyében, a saját kvantitatív és kvalitatív kutatásokra támaszkodó elemzéseiben többször foglalkozott a Magyarország határain túlról érkezett szavazatok kérdéseivel is. A külhoni választói akaratnyilvánításnak a világához tartozó voksolások mikéntjét, súlyát, hatását és következményeit valamint egyéb sajátosságát feltáró értékelései ide, ide és ide kattintva elérhetők.

Hogy az olvasót klikkelésre késztessem, hadd mondjam el, a felsorolt elemzések közül az utolsóban, például górcső alá véve a 2022-ös választások eredményeit, kimutatták: 2 mandátumot hoztak a Fidesznek a határokon túl élő magyarok levélszavazatai. A precíz összesítés azért volt megtehető, mert a magyar választási rendszernek ugyan kevés olyan eleme van, amelynek hatását pontosan ki lehet számolni (azt például legfeljebb becsülni lehet, hogy a kamupártok jelöltjeire, listáira szavazni hajlandók hogyan voksoltak volna, ha csak a tényleges politikai ambícióval rendelkező pártok szerepeltek volna a szavazólapokon) de ezzel szemben azt pontosan ki lehet számolni, hogy a külhoni magyar állampolgárok levélben leadott szavazatai milyen hatással jártak. Ezért nemcsak az derült ki, ahogyan a korábbi két választáson, úgy 2022-ben is az érvényes levélszavazatoknak mintegy 95%-át szerezte meg a Fidesz-KDNP-lista. Emellett az is: míg ez az arány 2014-ben 1 mandátum átfordítását vonta maga után, 2018-ban pedig önmagában nem volt hatása a végelszámolásra, 2022-ben viszont már 2 mandátumot jelentett a Fidesz-KDNP-nek.

Kerényi György friss megszólalása azon a friss pillanatfelvételen alapult, mely fél évvel a jövő évi választások előtti állapotokat kívánta bemutatni. A helyzetértékelése nyitányában előbb általános megállapításokat tett:

„Hamarosan eléri a választói névjegyzékben szereplő levélszavazók száma a 2022-es értéket, de egyelőre nem látszik a kormánypárt regisztrációs kampányának hatása. A Fidesznek a már regisztráltak szavazási hajlandóságát kell majd ösztönöznie, az ő kb. 25-30 százalékuk ugyanis végül nem szokott szavazni.

Fél évvel az országgyűlési választás előtt majdnem annyian szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében, mint négy éve a választás napján: 2022 áprilisában 456.129 regisztrált levélszavazó volt (közülük persze végül nem mindenki szavazott), 2025. október 6-án pedig 440.740 ember. (Az adatokat naponta frissülve meg lehet nézni a Political Capital (PC) honlapján, ezen a linken.)

A szavazásra regisztráló, külföldön élő és állandó magyar lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok száma a kedvezményes honosítás törvénybe foglalása utáni első magyarországi szavazási lehetőségük, 2014 óta folyamatosan nő a parlamenti választásokon. 2014-ben 193.793-an szerepeltek a levélszavazók névjegyzékében, 2018-ban 378.449-en, 2022-ben pedig már 456.129-en.”

Az általános megállapítások közé sorolható még mindaz, ami ezután következik. Így az, hogy a magyar kormánypárt, illetve maga a kormány is a 2026-os választások kapcsán nagy energiát fektet a határon túli magyarok regisztrációjának serkentésére, és ezt várja el külhoni szövetségeseitől, a kisebbségi magyar pártoktól is.

„Bár biztos, hogy több regisztrált lesz, mint négy éve, de az intenzív mozgósításnak még nem látni nyomát. És persze az is kérdés, hogy milyen számban regisztrálnak potenciális kormánypárti és ellenzéki szavazók. A Fidesz eddig minden választáson pár százalék híján az összes levélszavazatot be szokta gyűjteni. Orbán Simion melletti kiállása vagy határon túli koncerteken felhangzó mocskosfideszezés ide vagy oda, elemzők szerint ez most sem lesz másképp.”

Ezt a felvezetést követi az a passzus, melyből nemcsak az derül ki, milyen a magukat lajtromozni akarók lakcím szerinti eloszlása, hanem fény derül arra is, mi késztet egy választási szakértőt arra, hogy kijelentse: hiába a naprakész az adatok közzététele, mégsem lehet kihámozni ezekből államok szerinti bontásban, hogy mennyivel nőtt a 2022-es választás óta az adott ország levélszavazóinak száma.

„A levélben szavazók névjegyzékére regisztráltak lakóhely szerinti eloszlása mutatja, hogy logikusan a legnagyobb magyar népességgel rendelkező országokból regisztrálnak legtöbben: Romániából és Szerbiából. A rohamosan fogyó szerbiai magyar közösségnél jóval több magyar él Szlovákiában, de ott, valamint Ukrajnában és Ausztriában nem engedélyezett a kettős állampolgárság. Emiatt ezen országok magyar nemzetiségű, szavazni akaró, a magyar állampolgárságot titokban felvett polgárairól a Nemzeti Választási Iroda (NVI) összegzett számot közöl: ez október 3-án 31 436 volt, a három országból ennyien szerepelnek most a választói névjegyzékben.

A regisztráltak kétharmada, 66 százaléka (290 ezer ember) Romániában él, 19 százalékuk, 83 ezer fő Szerbiában. Németországból eddig 8816-an, az USA-ból 4102-n, Nagy-Britanniából és Észak-Írországból eddig összesen 3411-en szeretnének levélben szavazni.

Érdemes lenne megnézni országok szerinti bontásban azt, hogy mennyivel nőtt a 2022-es választás óta az adott ország levélszavazóinak száma. Magunk is erre indultunk el, amíg László Róbert, a Political Capital választási szakértője fel nem hívta arra a figyelmünket, hogy az NVI által nyilvánosságra hozott adatok alapján ezt nem lehet megtenni, mert „almát hasonlítanánk össze körtével”.

Az NVI honlapjáról csak a levélszavazatok összesített számát érdemes megnézni a korábbi választásokon, mert pl. hiába látunk ott országonkénti bontásban is számokat, a felsorolás alján szerepel egy titokzatos kategória: „Az értesítést e-mailben kéri”. Ez az érvényes levélszavazatok esetében 2022-ben 90 513 fő volt. Ez a szám azokat mutatja, akik a regisztrációjukról szóló értesítést emailben kérték. Tehát hiába látunk mondjuk az USA esetében 1734 választópolgárt (és vetnénk össze ezt a számot a mostani USA-adattal: a 4105 fővel), valószínűleg a 90 ezerben is lehetnek amerikai választópolgárok, csak nem tudjuk, mennyi.” 

A választási szakértő bővebben is kifejti, miért használta az alma és körte hasonlatát. Azért nem tudni, hogy „többen regisztráltak-e most, mint négy éve, mondja László Róbert, mert egyszerűen nincsen adatunk.”  Ehhez előbb hozzáteszi: „A korábbi adatokkal való összevetés félrevisz. – majd meg is indokolja az állítását: „A 2014-es, 2018-as, 2022-es választások hivatalos oldalán csak az értesítési cím szerinti listát lehet megtalálni, akkor még ugyanis nem közölte az NVI a tényleges lakóhely szerinti adatsort. Tíz év után, tavaly sikerült elérnünk, hogy végre ebben a bontásban is közöljék a regisztrációs adatokat. Most már tehát ezek is elérhetők, de mindig csak az adott napi adatok – a korábbiak eltűnnek az NVI honlapjáról. Mi május óta ezeket napi szinten lementjük, és elérhetővé tesszük – de a korábbi választások adatsoraival továbbra sem lehet összehasonlítani ezeket, mivel akkor még csak értesítési cím szerinti adatokat közölt az Iroda. Márpedig azok inkább csak téves következtetések levonására alkalmasak, a már vázolt okokból.”

Ami a következtetések levonását illeti, ezek kapcsán is indokolt az óvatosság – ennek soktényezős okairól szól a cikk folytatása. Ez ügyben Kerényi mindenekelőtt rögzíti, hogy mivel a Poltical Capital idén május 6. óta kezdte meg napi szinten fölvinni az adatokat, és ezért most csak az elmúlt négy hónappal való összehasonlításról tudnak képet nyújtani.

Hogy mennyire nem könnyű precízen válaszolni a címben feltett kérdésre, az kitűnik abból a helyzetelemzésből, amivel ezután szembesít a cikkszerző. Át is adom neki a szót:

„Bár négy hónap adataiból korai lenne trendet megállapítani (hiszen például a regisztráció adminisztrációja is időbe telik), de az látszik, hogy a legnagyobb magyar népességű és nagy intézményes mozgósítási kapacitással rendelkező Romániában is egyelőre csak 2591-gyel nőtt a regisztráltak száma, Szerbiában 212-vel, az USA-ban 61-gyel. Még egyszer: ez csak az elmúlt négy hónap növekménye, a mozgósítás előrehaladtával a növekedés gyorsulhat.

A regisztrációs kérelmekre vonatkozó szám azért sem pontos, mert pl. 2025. okt. 4-én összesen 607 ezer beérkezett regisztrációs kérelem szerepelt az NVI nyilvántartásában, míg a névjegyzékben 440 ezer fő. Ugyanis, ha valaki regisztráltatni akarja magát levélszavazásra, akkor nem biztos, hogy ez elsőre sikerül neki. Lehet, hogy elír benne egy adatot, kihagy valamit, és akkor az NVI jelzi neki, hogy visszadobta a kérelmet, csinálja újra. Az összegzés viszont nem emberenként van leválogatva, hanem benyújtott kérelmenként, és egy ilyen javított kérelem újnak számít.

A PC kördiagramja a regisztráltak számának aktuális helyzetét jelzi, azt, ami az NVI honlapján a lakóhely szerinti adat. Azt viszont nem tudni ebből, hogy ők mikor regisztráltak. A regisztrációt ugyanis tízévente meg kell újítani, így akik pl. a kedvezményes honosítás, tehát az állampolgárság megszerzése utáni első időszakban regisztráltak, azoknak pont a 2022 óta eltelt pár évben kellett azt megújítaniuk. Tehát azok között, akiket most látunk az érvényesen regisztráltak között (akik szerepelnek a levélszavazók névjegyzékében), lehet olyan, aki a múlt héten regisztrált először és olyan is, aki 12 éve regisztrált, és nemrég újította meg azt.”

(Nyitókép forrása: RMDSZ)