Ősi kert nyomaira bukkantak Jézus hagyomány szerinti temetkezési helyénél, Jeruzsálemben a Szent Sír-templom alatt – a János evangéliumában írtakkal megegyezően – jelentette a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál az ásatásban részt vevőket idézve, írja az MTI.

A régészek hamarosan befejezik Jeruzsálem óvárosában a Szent Sír-templom padlózatának feltárását és felújítását, melynek során számos felfedezést tettek. A Golgotánál, Jézus hagyomány szerinti keresztre feszítésének helyénél a padlózat alatt mintegy kétezer évvel ezelőtti olajfák és szőlőtőkék nyomait találták meg, ami megfelel János evangéliuma szavainak (János 19:41-42).

„Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust” – idézi az MTI. 

Kétezer éves virágpor a padló alatt

Az egykori kert létezését régészeti növénytani és pollenvizsgálatokkal, vagyis a templom padlója alól, a kétezer éves, még a kereszténység előtti korok rétegeiben talált virágporok elemzésével állapították meg, azonban a pontos kormeghatározáshoz a radiokarbon-vizsgálatot még nem végeztek el.

„Tudjuk, hogy a terület Hadrianus császár idejében, a 2. század első felében a város része volt, miután a rómaiak felépítették Aelia Capitolinát” – közölte a The Times of Israel-lel Francesca Romana Stasolla, a római Sapienza Egyetem professzora, a 2022-ben kezdődött ásatások vezetője. „Azonban Jézus idején a terület még nem volt a város része” – tette hozzá. Aelia Capitolinát az időszámítás szerint 70-ben, a zsidók felkelése miatt lerombolt Jeruzsálem helyén építették fel a rómaiak.

A keresztény hagyomány szerint a Szent Sír-templom azon a helyen áll, ahol Jézust megfeszítették (a Golgota, vagyis koponya alakú hegyen) és az ahhoz közeli sír fölött, amelyet a mai formájában 1810-ben felépített edikula, vagyis kis szentély jelöl a templomban.

Feltárás és felújítás mozaikszerűen

2019-ben, több évtizedes vita után a templommal rendelkező három központi vallási közösség, az Ortodox Patriarchátus, a Szentföld Őrzőinek katolikus rendje és az Örmény Patriarchátus beleegyezett a Szent Sír-templom jelentős felújításába, ezen belül a 19. századi padlózat felújításába, melynek során ásatásokat végeznek a templom múltjának pontosabb megismerésére.

Az ásatásokat a helyszín érzékenysége és a látogatás biztosítása érdekében mozaikszerűen végzik, a La Sapienza Egyetem kutatói egy-egy részt feltárnak és felújítanak, az adatokat és leleteket Rómába küldik feldolgozásra, közben ideiglenes padlót raknak le a zarándokok számára.

„Bár nem volt lehetőségünk arra, hogy egy pillantással lássuk a templom teljes feltárását, az új technológiák lehetővé teszik számunkra, hogy laboratóriumainkban újraalkossuk a nagyobb képet” – közölte Stasolla.

„Csak egy darabot ássuk ki egyszerre, de végül egy teljes multimédiás rekonstrukciót fogunk kapni a teljes képről” – tette hozzá. A Szent Sír-templom helyén az első keresztény épületet a negyedik században a római császárok közül a kereszténységre elsőként áttért Konstantin emelte. Ezt a templomot a perzsák felgyújtották a hetedik században, majd az újjáépített szent helyet al-Hakim kalifa támadta meg 1009-ben. A keresztes lovagok idejében, a 12. században jelentősen átépítették és felújították, jelenlegi formájában azóta áll a templom.

Beazonosították az evangéliumban említett területet

Stasolla szerint a templom padlója alatt rejtőző rétegek egy könyv oldalaihoz hasonlóan különleges krónikáját adják Jeruzsálem történetének a vaskortól kezdődően (időszámítás előtt 1200-586).

„A templom egy kőbányára épült, Jeruzsálem óvárosának jelentős részéhez hasonlóan” – közölte a professzor asszony. „A kőbánya már a vaskorban működött. A feltárás során kerámiákat, lámpásokat és más mindennapi tárgyakat találtunk, amelyek abba az időszakba nyúlnak vissza” – tette hozzá. Később mezőgazdasági művelésre használták ezt a területet. „Alacsony kőfalakat építettek, és a közöttük lévő teret földdel töltötték ki” – számolt be a szakember.

„A régészeti-botanikai leletek különösen érdekesek számunkra. János evangéliuma említ egy zöld területet a Golgotától a sírig, és beazonosítottuk ezeket a megművelt földeket” – hangsúlyozta a kutatás legfrissebb eredményeit. Jézus idején a korábbi kőbányát temetkezési helyként is használták, más jeruzsálemi helyekhez hasonlóan több helyen sziklasírt vájtak a kövekbe.

„Fokozatosan elhagyták a kőbányákat, és különböző szintjein sírokat vágtak ki” – mondta Stasolla. „Konstantin kiválasztotta azt a sírhelyet, amelyet Jézus sírjaként tiszteltek, és körülette ásták ki a jelenlegi rotundát, elszigetelve a többi temetkezési helytől” – tette hozzá a Szent Sír-templom rotundájára, a Jézus sírja fölé emelt kör alakú templomrészre utalva.

„A jelenlegi edikula alatt találtunk egy kör alakú alapot, amely a sír fölé emelt első, márványból készült emlékműnek volt a része” – mondta. „Ez érdekes, mert az edikulát az 5. és 6. századból származó legrégebbi ábrázolásai kör alakúnak írják le. Így azt hisszük, hogy ez a kör-alap az eredeti struktúra része volt, amelyet Konstantin épített” – számolt be az ásatások vezetője.

Százezer cserépdarab

Évekig fog tartani a feltárás eredményeinek tudományos dokumentálása, benne a megtalált mintegy százezer cserépdarabbal, de a régészeti munkálatok valószínűleg néhány hónapon belül befejeződnek. „Csak az északi oldalsó hajó egy részét kell még kiásnunk” – mondta Stasolla. „A felfedett valódi kincs azoknak az embereknek a története, akik itt fejezték ki a hitüket, és ezzel megteremtették ezt a helyet” – mondta a régész.

„Akár hiszünk, akár nem hiszünk a Szent Sír történetiségében, tény, hogy generációk hittek benne. Ennek a helynek a története Jeruzsálem története, és legalábbis egy bizonyos pillanattól kezdve Jézus Krisztus imádatának története is” – összegzett a professzor asszony.