A legnépszerűbb közösségi oldalakat működtető médiaóriás kulisszatitkait helyezi reflektorfénybe a Wall Street Journal tényfeltáró sorozata. A „Facebook-fájlok” címmel futó (eddig) háromrészes széria egyúttal bizonyítja, hogy Mark Zuckerberg cége tisztában van a platform káros hatásaival – a tinédzserek mentális egészségének veszélyeztetésétől egészen a politikai szélsőségek ösztönzéséig –, de nemhogy megoldotta volna a jelzett problémákat, hanem sok esetben éppenséggel rontott a helyzeten.

A Facebook egyes problémái régóta ismertek. A legfontosabb a véleménybuborék jelensége, amellyel a közösségi médiában nem a demokratikus párbeszéd erősödött meg, hanem ellenkezőleg, beköszöntött a párhuzamos valóságok, az álhírek (fake news) és összeesküvés-elméletek kora. A Wall Street Journal most betekintést nyert a Facebook Inc. belső dokumentumaiba – beleértve kutatási jelentéseket, online dolgozói megbeszéléseket, a felső vezetésnek tartott prezentációk tervezeteit.

„A dokumentumok újra és újra azt mutatják, hogy a Facebook kutatói azonosították a platform káros hatásait. A cég nem javította ki azokat a kongresszusi meghallgatások, saját ígéretei és számos leleplező cikk ellenére” – írja a WSJ. Az ankét szerint a dokumentumok minden eddiginél világosabbá teszik, hogy a Facebook problémái széles körben ismertek a vállalaton belül, „egészen a vezérigazgatóig”, aki nem más, mint az alapító Mark Zuckerberg.

Kivételezés VIP-ekkel

A Facebook-akták egyik abszolút újdonsága az „XCheck” névre keresztelt belső program, amelynek „köszönhetően” egyes Facebook-felhasználók mentesülnek a platform (bizonyos) szabályai alól. A WSJ kiderítette, hogy politikusok, újságírók, hírességek tömegei moderálás nélkül posztolhattak a közösségi oldalukra.

Az „elitet” is két csoportra osztották: egyesek neve felkerült egy „fehér listára”, és ellenük a Facebook semmiféleképpen nem lépett fel, míg mások „csak” a Facebook alkalmazottainak későbbi felülvizsgálatáig tehettek közzé szabálysértő tartalmakat. Ténylegesen azonban – egy 2019-es keltezésű belső dokumentum szerint – az XCheck által megjelölt bejegyzések kevesebb mint 10 százalékát vizsgálták felül.

A program állítólag 2020-tól legalább 5,8 millió embert védett, köztük Donald Trump volt elnököt, ifjabb Donald Trumpot, Elizabeth Warren szenátort és Candace Owenset, és megengedte, hogy a platformon maradjanak olyan tartalmak, amelyek félretájékoztatásnak, zaklatásnak, erőszakra való felhívásnak vagy bosszúpornónak minősülnek.

„Valójában nem azt tesszük, amit nyilvánosan mondunk. Közösségünk többi tagjával ellentétben ezek az emberek minden következmény nélkül megsérthetik a szabályainkat” – áll egy 2019-es belső jelentésben. Ezzel kapcsolatban Andy Stone, a Facebook szóvivője elismerte: az XCheck kritikája jogos, hozzátette viszont, hogy a Facebook azon dolgozik, hogy megoldja a programmal kapcsolatos problémákat, „amelyek célja, hogy pontosan érvényesítsék az olyan tartalmakra vonatkozó irányelveket, amelyek több megértést igényelhetnek”.

Megosztó algoritmus

Amikor a Facebook 2018-ban átalakította hírcsatorna-algoritmusát, azzal a felkiáltással tette, hogy ösztönözni fogja az „értelmes társadalmi interakciókat” és „erősíti a felhasználók közötti kapcsolatokat”. Ehelyett a platformon nagyobb súlyt kaptak a megosztó tartalmak.

A Facebook munkatársai állítólag már akkor figyelmeztették a vezetést, hogy az algoritmus túlságosan nagy súlyt helyez a felhasználói reakciókra, és várhatóan megtölti a hírfalakat (News Feeds) polarizáló cikkekkel és álhírekkel, mivel azok nagyobb eséllyel váltanak ki felháborodást, tehát több megjegyzést, lájkolást vagy megosztást generálnak. Állítólag megoldást is javasoltak a jelzett problémákra, de a belső dokumentumok tanúsága szerint Zuckerberg elvetette azokat, attól tartva, hogy csökkenthetik a felhasználói elköteleződést, közvetve pedig a Facebook bevételeit.

Lars Backstrom, a Facebook alelnöke a WSJ-nek azt válaszolta: bármilyen algoritmus képes káros tartalmat népszerűsíteni, és a vállalatnak van egy „integritási csapata”, amely a jelzett problémák enyhítésén dolgozik.

Mentális teher tinédzsereknek

A Facebook 2012-ben vásárolta meg az Instagramot. A fotómegosztó platform felhasználóinak csaknem fele tizenéves, akiknek önértékelésére és általában a mentális egészségére rendkívül romboló hatással van, hogy naponta „órákat töltenek a fitnesz influenszerek látszólag tökéletes testének bűvöletében”. A problémák az étkezési és alvási zavaroktól a depresszióig és az öngyilkosságig terjedhetnek.

A WSJ ankétja szerint a Facebook régebb óta tisztában van a fiatal felhasználók jelentős részére és különösen a tizenéves lányokra gyakorolt káros hatásokkal, azonban megoldás helyett minimalizálta a saját kutatásait. Az egyik elemzés szerint, amelybe a lap betekintést nyert, az öngyilkosság gondolatával foglalkozó brit tinédzserek 13, az amerikaiak 6 százaléka egyértelműen a fotómegosztó applikációval hozta összefüggésbe a mentális problémáit. Megjegyzendő, hogy ezek bejelentett esetek – olyan fiataloké, akik eljutottak szakemberhez –, tehát a valós arányok akár nagyságrendekkel magasabbak lehetnek.

Egy másik – szintén elhallgatott – Facebook-kutatás kimutatta, hogy főleg a tizenéves lányok számára különleges mentális terhet jelent az Instagram, amely az erősen szerkesztett felvételek révén „irreális és sokak számára elérhetetlen testszabványt állít fel”. Egy 2019-es prezentációban a kutatók felhívták a figyelmet, hogy az Instagram minden harmadik tinilány esetében súlyos testképzavarokat okoz. Egy 2020. márciusi bemutató arról számolt be, hogy a kinézetével elégedetlen tizenéves lányok 32 százaléka azt nyilatkozta, hogy rosszabbul érezte magát instázás közben.

Ez nem jelenti azt, hogy a tinédzser fiúk számára nem jár mentális egészségügyi következményekkel az Instagram használata. A Facebook kutatása kimutatta, hogy a tizenéves fiúk 40 százaléka érzékeli az Instagram használata közben „a negatív társadalmi összehasonlítás hatásait”. Az Egyesült Államokban a fiúk 14 százaléka az Instagram használata közben rosszabbul érzi magát.

A Facebook soha nem hozta nyilvánosságra a kutatásait, illetve nem bocsátotta az azokat kérő egyetemek vagy törvényhozók rendelkezésére. Érthető, hogy miért: saját kutatói ugyanis azt is megállapították, hogy éppen azok a funkciók a legveszélyesebbek a fiatalokra, amelyek kulcsszerepet játszanak az Instagram sikerében, illetve az azt biztosító függőség kialakulásában. Ilyen például a Felfedezés („Explore”) oldal, amely érdeklődési körük alapján válogatott bejegyzésekkel „szolgálja ki” a felhasználókat. „Az Instagram egyes jellemzői súlyosbítják egymást, hogy tökéletes vihart hozzanak létre” – állította az egyik idézett kutatás.

Az Instagram szóvivője blogbejegyzésben válaszolt a WSJ cikkére, azt állítva, hogy az ankét „korlátozott számú megállapításra összpontosít, és negatív megvilágításba helyezi azokat”, miközben a Facebook „kiáll a kutatás mellett”. Az utóbbit illetően a szóvivő aláhúzza, hogy a WSJ által idézett elemzés „bizonyítja elkötelezettségünket az összetett és nehéz kérdések megértése iránt, amelyekkel a fiatalok szembesülhetnek, és szól mindarról a munkáról, amellyel segítünk a problémákat megtapasztalóknak”.

A WSJ ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy amikor egy kongresszusi meghallgatáson, májusban Mark Zuckerberget a közösségi platformoknak a gyerekek mentális egészségére gyakorolt hatásairól kérdezték, a Facebook-vezér azt válaszolta, hogy az ezzel kapcsolatos kutatások nem mérvadóak. Nem utolsó sorban a Facebook tervezi egy 13 év alattiaknak szánt Instagram kifejlesztését is, annak ellenére, hogy törvényhozók a projekt feladását sürgették.