Oroszország ma gyengébb, mint az ukrajnai invázió előtt, és a látszólagos stabilitás mögött egy bármikor összeomlani képes, törékeny rendszer rejlik. Glenn Corn hírszerzési szakértő rávilágít, hogy a moszkvai haditechnika sorra bukik el a nyugati rendszerekkel szemben, miközben Vlagyimir Putyin információs buborékba zárva vezeti országát a gazdasági és társadalmi hanyatlás felé.

Glenn Corn nem csupán elméleti szakemberként, hanem a terepen edződött stratégaként látja a világpolitikai folyamatokat, hiszen több mint három évtizedet töltött az amerikai hírszerzés és védelem szolgálatában, ebből huszonegy évet a CIA-nél, ahol több állomáshelyen is vezető szerepet töltött be.

Oroszország-szakértőként ma már professzori minőségben elemzi a Kreml lépéseit, és legfrissebb meglátásai szerint a Vlagyimir Putyin által sugárzott magabiztos erő csupán egy gondosan felépített, de repedező díszlet. Corn legfőbb állítása, hogy Putyin mára elveszítette azt a képességét, amellyel korábban globális nagyhatalmi státuszát legitimálta: már nem képes megvédeni vagy érdemben segíteni szövetségeseit. Legyen szó Venezueláról, Szíriáról vagy a legutóbbi feszültségek kapcsán Iránról, Moszkva csupán a pálya széléről figyeli az eseményeket, miközben képtelen valódi katonai vagy diplomáciai támogatást nyújtani partnereinek.

A szakértő szerint az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok élesen rávilágítottak az orosz haditechnika és stratégia korlátaira. Különösen megalázó Moszkva számára az a kontraszt, amely az amerikai és orosz képességek között feszül. Míg az Egyesült Államok és Izrael képesek az óceánon túlról is uralni a légteret Irán felett, addig Oroszország a saját határainál sem tudja megvédeni magát az ukrán légicsapásoktól. Ez a tehetetlenség nemcsak katonai kudarc, hanem súlyos presztízsveszteség is, amely az orosz biztonsági apparátus tagjai számára is világossá teszi a rendszerszintű elmaradottságot. Corn hangsúlyozza, hogy a Perzsa-öböl menti államok által korábban vásárolt orosz védelmi rendszerek gyenge teljesítménye szintén azt üzeni a világnak, hogy a moszkvai fegyverarzenál nem jelent valódivédelmet a nyugati technológiával szemben.

Kapcsolódó

Rangsorolták az ellenségeket Moszkvában: Románia látványosan előretört

Az értékelés alapját egy olyan pontrendszer képezi, amelyet a különböző államok intézkedései alapján ítélnek oda – aszerint, hogy mennyire támogatják Ukrajnát.

Oroszország Vlagyimir Putyin Moszkva Kreml

A geopolitikai elemzés során Corn kritikával illeti az európai országok magatartását is, amelyet stratégiailag rövidlátónak nevez. Úgy véli, az európai szövetségesek sok esetben magára hagyják Washingtont az Iránnal szembeni fellépésben, ami mélyíti a transzatlanti árkokat és táplálja Donald Trump bizalmatlanságát a kontinenssel szemben. Különösen aggasztónak tartja azt a kettős mércét, amely szerint Európa elvárja az amerikai segítséget Ukrajnában, miközben továbbra is orosz energiát importál, és nem gyakorol nyomást az olyan partnerekre, mint India, hogy csökkentsék Oroszország bevételeit. Ez a megosztottság Corn szerint tágra nyitja az ajtót a Kreml előtt, hogy kihasználja a Nyugat belső feszültségeit és tovább gyengítse a szövetségi rendszert.

Oroszország belső állapotát tekintve Corn egy rendkívül sebezhető ország képét festi le. Bár Putyin a megfélemlítés és a propaganda eszközeivel látszólag kézben tartja az eseményeket, a rendszer alapjai ingatagok. A gazdaság nem tudott modernizálódni, továbbra is csupán egy nyersanyagexportőr szintjén maradt, miközben a rendszerszintű korrupció szétmarta az államigazgatást és a hadsereget is. A legsúlyosabb probléma azonban maga a döntéshozatali mechanizmus: Putyin egy információs vákuumba, egyfajta visszhangkamrába zárta magát, ahol csak azt hallja, amit hallani akar. A környezete retteg az igazságtól, ami olyan katasztrofális döntésekhez vezetett, mint az ukrajnai invázió.

A washingtoni Institute of World Politics professzorának végső következtetése szerint bár a Putyin-rezsim nem feltétlenül omlik össze holnap, a „törékenység” a legtalálóbb jelző a jelenlegi állapotára. Oroszország ma sokkal gyengébb, mint 2022 januárjában volt, és a társadalmi, gazdasági feszültségek olyan mértékűek, hogy bármikor bekövetkezhet egy hirtelen törés. A szakértő figyelmeztet, hogy a Nyugatnak fel kell készülnie erre a forgatókönyvre, ugyanakkor ébernek kell maradnia az orosz hibrid hadviseléssel szemben is. Moszkva ugyanis, miközben a harctéren és a gazdaságban visszaszorul, továbbra is mesteri szinten használja ki a nyugati választók megosztottságát és az összeesküvés-elméleteket, hogy ellenfeleit belső harcokba kényszerítse, elterelve a figyelmet saját birodalmi agyaglábairól.