„Ellopták az életemet” – Orosz börtönben a gyergyói fiatal, édesanyja harcol a szabadságáért
A szerelem vitte Abháziába, ahol néhány hónappal később őrizetbe vették, majd Oroszországban kémkedés vádjával 15 év szabadságvesztésre ítélték Kercsó Dávid Adriánt. A gyergyószentmiklósi származású fiatal azt állítja, kínzással kényszerítették beismerő vallomásra. Miközben ő egy orosz büntetőtelepen várja, hogy egyszer hazatérhessen, édesanyja több mint másfél éve küzd azért, hogy visszakaphassa gyermekét. Kercsó Júlia a Maszolnak mesélt fia megpróbáltatásairól és saját, sokszor kilátástalannak tűnő harcáról.
Egy egész élet állt az előtt a fiatalember előtt, aki két évvel ezelőtt augusztusban Nagy-Britanniában repülőre ült, hogy Abháziába költözve együtt lehessen a szerelmével. Ez egy drámai következményekkel járó döntésnek bizonyult, hiszen a fiút kémkedés vádjával 15 év szabadságvesztésre ítélték Oroszországban, anyja pedig kétségbeesetten, de töretlenül próbálja visszakapni a gyermekét.

Azt a fiút, aki tele volt álmokkal, vágyakkal, célokkal. Jó gyermek! – mondta a Maszolnak a nő, aki több mint két éve ölelhette meg utoljára a gyermekét és több mint másfél esztendeje, hogy utoljára hallotta a hangját.
Talán még emlékeztek arra, hogy 2025-ben hírt adtunk arról, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tájékoztatása szerint 2024 decemberében őrizetbe vettek egy román állampolgárt, mert az ukrán titkosszolgálatnak való kémkedéssel gyanúsítanak. A nevét nem közölték, csak annyit mondtak, hogy a 23 éves fiatalember 2024 nyarán az ukránok utasítására információkat gyűjtött és továbbított a Szocsiban lévő orosz légvédelmi létesítményekről. Cserében az ukrán szolgálatok megígérték neki, hogy segítenek biztonságban elhagyni Oroszországot és csatlakozni önkéntesként az Oroszország ellen harcoló ukrán fegyveres erőkhöz. A román külügy már akkor közölte, hogy voltaképp korábban, Abháziában vették őrizetbe, majd Szocsiba szállították.
Abházia egy Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott és katonailag is erősen védett terület a Fekete-tenger keleti partján. Státusza máig vitatott, mert bár a ’90-es évek elején, a Szovjetunió felbomlása után egy háború során elszakadt Grúziától és de facto független államként működik, nemzetközileg mégis Grúzia részének tekintik. Függetlenségét csak kevés állam ismeri el.
Idén márciusban érkezett újabb hír arról, hogy a krasznodári törvényszék 15 év szabadságvesztésre ítélte a fiatalembert, amit egy szigorított büntetésvégrehajtási intézményben kell letöltenie. Az akkori tájékoztatásban már nem nyár szerepelt, hanem az, hogy november 12-én, egy drón segítségével gyűjtött adatokat Szocsi városának légvédelmi rendszeréről, és továbbította az információkat az ukránoknak, tudván, hogy az információkat majd az orosz haderő ellen fogják használni. Ekkor már a nevét is közölték, de mint azóta kiderült, az Adrian-David Kercho néven említett személy voltaképp Kercsó Dávid Adrián, egy Hargita megyei, Gyergyószentmiklósról származó fiatal, aki nyolcéves korától Nagy-Britanniában nevelkedett és élt, de változatlanul csak román állampolgársága van. Ahogyan édesanyjának, Kercsó Júliának is. Ő osztotta meg portálunkkal fia történetét, de egyben betekintést engedett saját harcába, amit ebben a hatósági útvesztőben folytat.
A szerelem bűvöletében
Amikor augusztus végén először beszéltünk telefonon, épp itthon volt Gyergyóban. Itthon maradt családjához, saját édesanyjához érkezett, hogy erőt merítsen. Van még egy közel 3 éves fia, Dávid Adrián öccse, akiről szintén gondoskodnia kell. De gondoskodik nagyobbik fiáról is, akinek az élete drámai fordulatot vett alig pár hónappal azután, hogy Abháziába utazott.

Az édesanya elmondása alapján a lánnyal, aki miatt elhagyta a szigetországot az interneten, az Ome TV alkalmazáson ismerkedett meg. A család intelmei és aggódása ellenére eltökélte, hogy elutazik a szerelméhez, hogy összeházasodjanak majd végül együtt visszatérjenek Nagy-Britanniába. Abháziából a lánynak nehézkes lett volna, ezért vállalta a fiú a költözést. Még jegygyűrűt is vásárolt – idézte fel Kercsó Júlia.
2024. augusztus elején szállt repülőre, majd néhány napot eltöltöttek turistaként Szocsiban a barátnőjével, minek után Abháziában letelepedtek egy közös lakásban. Adrián elektronikus eszközök szerelésével foglakozott, rendszeresen tartotta kapcsolatot a családjával. Boldog volt. Novemberben úgy döntött, hogy visszautazik Angliába, hogy a félbehagyott sofőriskolát befejezze és megszerezze a gépjárművezetői engedélyt. Csakhogy anyja hiába várta, érkezése előtt Abháziában letartóztatták.
Ellopott élet a földi pokolban
Hogy Kercsó Adrián szerette a barátnőjét, az egy hozzá intézett későbbi leveléből is kiderült. Merthogy sikerült kicsempésztetnie a börtönből egy 16 oldalas vallomást, amelyben cenzúra nélkül, részletesen leírta, hogy mi történt vele letartóztatását követően.
Az édesanyától kaptuk meg az angol nyelvű levél másolatát, amely szerint félrevezetéssel, hazugsággal és kínzással vették rá a vallomásra. „Itt majdnem mindenkit megkínoztak és kényszerítettek, hogy aláírjon olyan papírokat, amelyek nem valósak. A leg alapvetőbb cikkely, amit a FSZB szeret fabrikálni, az a 205.5-ös. A tizenkét emberből nyolcnak van, de valójában egyikük sem követte el a bűncselekményt” – írta Kercsó. Családos emberek, akik soha semmilyen törvénysértést nem követtek el, de most az egész ország terroristának tartja őket. A levélben leírtak szerint elegendő volt egy futó szóváltás valamilyen ukrán személlyel.

„Őrület, ami itt zajlik. (…) Sok ember, aki szabadon él azt hiszi a pokolban van, de nem tudják, milyen a valódi pokol. (..) Sem te, sem a szüleim, a családom és a barátaim nem fogjátok tudni megérteni azt a mentális és fizikai poklot, amit átéltem és amit láttam” – fogalmazott a fiatalember, akiben bevallása szerint még az öngyilkosság gondolata is megfogalmazódott egy olyan fogvatartás során, amikor egy íztelen adag kása jelenti az egyetlen örömöt.
Merthogy valódi kínzás az, amiről a levélben beszámol. Kezdetben lelki terror, majd tettlegesség. Olyan brutalitás, hogy Kercsó Adrián levelében úgy fogalmaz: „azt hittem megölnek”.
Leírta, amint egy verés után órákra magára hagyták, miközben megbilincselt kezeit magasan a feje fölé emelve felaggatták a falra. A válla is kiment a helyéről, de amikor ismét bementek hozzá, csak újabb verés és kérdések következtek. Vallatását fojtogatással tetézték, az eszméletét is elvesztette időnként. Visszaemlékezésében szerinte még fegyvert is szegeztek a homlokához.
Sikerült megtörjék. „Az életemet féltve, beismertem. De kérlek, hidd el nekem, hogy soha nem láttam légvédelmi rendszert, amikor Szocsi központjában voltam” – írta szerelmének, hangsúlyozva: rákényszerítették, hogy bevallja, hogy annak a légvédelmi rendszernek a koordinátáit elküldte Ukrajnába, azt tervezve, hogy oda utazik és harcolni fog az oldalukon, Abháziában pedig katonai bázisokról készített drónfelvételeket. „De ebből semmi sem történt meg. Minden ok nélkül ellopták az életemet, minden koholmány” – jegyezte meg ismét.
Ámítás utáni ébredés
A leveléből az is kiderült, hogy a fiatalemberrel többször is elhitették, hogy Romániába fogják deportálni és ismét a szeretteivel lehet. Egy idő elteltével viszont már ő is megértette, hogy ez csak ámítás, mint az a videófelvétel is, amit a FSZB az elfogásáról nyilvánosságra hozott, gyakorlatilag hónapokkal a letartóztatása után. Kercsó Dániel Adriánt ugyanis 2024. november végén vették őrizetbe Abháziában, majd decemberben Oroszországba szállították.
Kercsó visszaemlékezése alapján tavasszal rögzítettek egy megrendezett jelenetet az elfogadásáról. Ez megegyezik azzal a dátummal, amikor az oroszok elfogásáról 2025 áprilisában hírt adtak és közzétették a videót. A felvételen amúgy zöld környezet látható, ami valóban tavaszra utal, a Reuters szerint pedig az is megállapítható, hogy a jelenet nem Abháziában, hanem Szocsiban történik. Megpróbáltak választ kapni arra, hogy milyen célt szolgált ez az álvideó, de az FSZB nem reagált a megkeresésükre.
Az édesanyja elmondása szerint december elején beszélt a fiával. „Mondta nekem, anya, fognak deportálni Oroszországba, és onnan mehetek haza. Neki úgy mondták” – idézte fel. Visszaadták a telefonját és a többi lefoglalt eszközét, de hiába készülődött és reménykedett, mert Oroszországban a börtön várt rá.
Mint ahogyan Kercsó Júlia is hiába bizakodott, ráadásul csak márciusban tudta meg, hogy mi történt a fiával. Portálunknak elmondta, noha tartotta a kapcsolatot Valériával, gyermeke abháziai barátnőjével, az minduntalan azt mondta, neki, hogy nem tud semmit. „Gyanús volt minden” – vallotta az anya, akitől mára már teljesen elzárkózott a fiatal nő.
A kapott elérhetőségen mi is felkerestük Valériát. Szeretünk volna betekintést kapni kettejük abháziai együttlétére, az ottani történésekről, a letartóztatott fiatalember kapcsolatairól – amiről édesanyjának esetleg nem számolt be –, de megkeresésünkre nem válaszolt.
Amit tudunk, azt Kercsó Júliától tudjuk. Mint mondta, fia valóban szeretett drónfelvételeket készíteni, neki is küldött fotókat, de abban biztos, hogy „esze ágában sem volt” olyat elkövetni, mint amivel megvádolták. Fia politikai nézeteit nem ismeri, nem beszélt róla. „Nem tudom, miért vagy hogyan keveredett bele, a mai napig nem tudjuk mi történt” – mondta elcsukló hangon az anya.
Maradt a remény
A Zona Telecomon keresztül küldött leveleiben Kercsó Dávid Adrián egyebek mellett leírta, hogy börtöntársai a második családjává váltak, segítőkész, jó emberek. Szeretteit viszont nagyon hiányolja, és töretlenül bízik abban, egy előbb-utóbb ismét együtt lehetnek, akár egy fogolycsere révén.

„Többet nem foglak elhagyni titeket” – írta, a kapott fényképeket nézegetve és rádiót hallgatva a cellában. Megtanult oroszul, viszont aggódik, hogy a magyar nyelvet lassan elfelejti.
„Sajnálom, hogy nem hallgattam rátok. Most már tudom, hogy nem lett volna szabad elhagynom titeket, nagy hiba volt ide jönnöm. Elvakított a szerelem és nem láttam a figyelmeztető jeleket. Most már túl késő” – írta még júliusban a családjának, amelyet végig bátorított, hogy ne adják fel a reményt.
A Zona Telecom az oroszországi börtönrendszerben használt kommunikációs hálózat, amely révén az elítéltek és a hozzátartozóik levelezhetnek, illetve beszélhetnek egymással. Ez egy cenzúrázott szolgáltatás és kizárólag orosz nyelvű szövegek mehetnek át a szűrőn. A portálunk által szemlézett leveleket mesterséges intelligencia segítségével fordítottuk le.
A legutóbbi levelét októberben, pár nappal ezelőtt küldte anyjának. Akkor még mindig a SIZO-1 fogdában volt, nem tudta még, hogy mikor szállítják el onnan. Viszont erős és rendszeres fejfájásra panaszkodott, anyja pedig aggódik, hogy nem kap megfelelő orvosi ellátást.
A héten kiderült az is, hogy Kercsó Dávid Adriánt október 19-én átszállították a krasznodari, Primorszko-Ahtarszki járásban található 11-es számú büntetőtelepre (IK-11). Mint a legtöbb orosz büntetőtelep, ez is a régi szovjet infrastrukturális örökségére épül, ezért jogvédők és korábbi fogvatartottak is panaszkodtak a higiéniai problémákra, politikai elitéltek esetében pedig információs blokádra. Pedig az információszerzés már eddig sem volt egyszerű.
Harc a jogi útvesztőben
Kercsó Júlia érdeklődésünkre elmondta, hogy felkeresett rengeteg jogvédő szervezetet. A Memorialtól az Amnesty Internationalon át többeknek is írt. A Memorial politikai elítéltként tartja számon Kercsó Adriánt, ugyanakkor sikerült új ügyvédet is szereznie a fiának. Az a First Department nevű független orosz emberi jogi szervezet segített, amely kimondottan ilyen ügyekre specializálódott. A száműzetésben lévő emberi jogi ügyvéd, Ivan Pavlov alapította a csoportot még 2021-ben, egyebek mellett hozzájuk köthető Alekszej Navalnij alapítványának a védelme is. Kercsó Júlia elmondása szerint az ügyvéd most azon dolgozik, hogy elérje az ügy újratárgyalását.

Közben az édesanya beszélt Oana Țoiu román külügyminiszterrel és Cristian Istrate nagykövettel is. Mindketten azt ígérték, hogy mindent elkövetnek a fiatalember érdekében, de egy esetleges fogolycserére nem tettek vállalást.
A román külügynek korábban is volt tudomása az ügyről, de mint az anya mondta, nem sok segítséget kapott eddig, szinte mindent egyedül járt végig, csak barátjára, Raluca segítette mindenben, intézte az ügyeket és oroszul beszélő kollegája révén megoldotta a nyelvi akadályokat is.
Most új külügyminisztere lett Romániának, az anya pedig újabb levelet írt, amiben megfogalmazta aggodalmait gyermeke egészségügyi állapotával kapcsolatban, és segítséget kért, hogy a külképviselet gondoskodjon arról, hogy Adrián Dávid megfelelő ellátást kapjon áthelyezése után az IK-11-es büntetőtelepen. Tájékoztatta a külügyet arról is, hogy az ügyvéd kezdeményezte a fiatalember felvételét egy listára, amely egy esetlege fogolycsere részét képezheti, ugyanakkor az orosz legfelsőbb bíróságon készül fellebbezni, megalapozatlannak tartva a vádat és olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a FSZB ügynökei szándékosan manipulálták a történéseket. Az anya ugyanakkor részletes tájékoztatást kért arról is, hogy milyen diplomáciai lépéseket tettek annak érdekében, hogy fia konzuli segítséget kapjon.
Sikertelen diplomácia
Erre portálunk is szeretett volna választ kapni a külügyminisztériumtól, de több mint egy hónap várakozás után csak egy szűkszavú közleményt küldtek, amely több feltett kérdésünket figyelmen kívül hagyta. Nem tudjuk, például, hogy mikor és milyen formában értesültek a fiatalember helyzetéről és milyen konkrét diplomáciai intézkedéseket tettek. Arra sem kaptunk választ, hogy megkapták-e a fiú leveleit, és hogy mit tanácsoltak neki és a családjának az adott helyzetben. Azt is kérdeztük, hogy van-e lehetőség arra, hogy egy esetleges fogolycsere részese legyen, illetve, hogy a román külügy szembesült-e korábban hasonló esetettel.
A Maszol megkeresésére azt írták, hogy a külügyminisztérium 2024. decembere óta kíséri figyelemmel a román állampolgár ügyét. „Az azóta eltelt időszakban mind Románia moszkvai nagykövetségén, mind a konzuli főosztályon keresztül, többek között nagyköveti szinten is lépéseket tettek a román állampolgár jogainak védelmében, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezmény rendelkezéseinek megfelelően” – fogalmaztak.

Leírták: az orosz hatóságok megerősítették, hogy jogerőre emelkedett a román állampolgárral szemben 2026. június 18-án hozott, 15 év letöltendő szabadságvesztést kiszabó ítélet. Nem jelezték, hogy lenne lehetőség az ítélet megfellebbezésére. „A Külügyminisztérium ismételt megkeresései ellenére az orosz hatóságok mindeddig nem járultak hozzá ahhoz, hogy Románia moszkvai diplomáciai képviseletének munkatársai a konzuli segítségnyújtás keretében meglátogassák a börtönben fogva tartott román állampolgárt” – mutattak rá, hozzátéve, kapcsolatban állnak az érintett családjával, és folyamatosan tájékoztatják a hozzátartozókat a minisztérium által tett lépésekről.
„Hangsúlyozzuk, hogy folytatjuk a szükséges intézkedéseket, amelyek egyrészt a román állam konzuli segítségnyújtási kötelezettségéből, másrészt az Orosz Föderációnak a fent említett nemzetközi egyezményben rögzített kötelezettségeiből fakadnak. Ennek érdekében Románia nagykövete közvetlenül is jelezte az orosz félnek, hogy köteles tiszteletben tartani a konzuli képviselők fogva tartott személyekhez való hozzáférését szabályozó nemzetközi rendelkezéseket” – válaszolta a szaktárca.
Mindent megpróbálnak
Valériának, akiért Dávid Adrián Abháziába utazott már más barátja van, éli tovább az életét. A külképviselet időközben válaszolt a börtönbüntetésre ítélt gyergyói fiatalembernek, de anyja elmondása szerint semmi érdemlegeset nem írtak. Mint ahogyan nekik sem tanácsoltak semmit.
De nem adja fel a harcot, csak aggódik, főleg, hogy áthelyezése óta még nem tudta felvenni a kapcsolatot a fiával. Az ügyvéd ígérte, hogy visz neki gyógyszert, de egyelőre karanténban van.
Közben Kercsó Júlia leveleket ír, töretlenül próbálkozik. Újságírói ajánlásra épp a héten fordult Donald Trump amerikai államfő fehéroroszországi különmegbízottjához, aki korábban már több politikai fogoly szabadon bocsátásáról tárgyalt és nemrég jelezte, hogy oroszországi foglyok ügyében is közreműködne. „Mindent megpróbálunk” – mondta meggyötörve, de töretlen bizakodással.
CSAK SAJÁT


