A nemzetközi elismertség hiányával küzdő tálib kormány tárt karokkal várja az utazókat, akiket a távolról sem tökéletes biztonsági helyzet sem riaszt el.

A New York-i ikertornyok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett támadást követő terrorellenes háború miatt Afganisztán hosszú éveken át elérhetetlen turisztikai célpontnak számított. Paradox módon a csaknem negyedszázada elűzött tálib rezsim visszatérése nyitotta meg ismét az országot a nemzetközi idegenforgalom előtt.

A nyugati kormányok továbbra is óvják állampolgáraikat az afganisztáni utazástól. A biztonsági helyzet javult ugyan, de továbbra is akadnak kockázatok. Az Iszlám Állam helyi ága (ISIS-K) továbbra is jelen van Afganisztánban, és időnként végrehajt támadásokat. 2024 májusában három spanyol turista is életét vesztette Bámijanban, ami az egyik legnépszerűbb turisztikai célpontnak számít.

A veszélyek ellenére a kalandra vágyó látogatók elkezdtek visszaszivárogni a vadregényes ázsiai országba. A legtöbben repülővel érkeznek Dubaj és Isztambul érintésével, de akadnak, akik motorral, lakóautóval, sőt biciklivel utaznak az évtizedeken át háború sújtotta közép-ázsiai országba.

„Máris jelentős bevételt jelent számunkra az iparág, és reméljük, hogy a jövőben még tovább fog növekedni” – nyilatkozta Kudratullah Dzsamál turisztikai miniszterhelyettes az Associated Pressnek hozzátéve, hogy a kabuli kormány optimista az ágazat fejlődését illetően, és abban bízik, hogy az idegenforgalom fontos szerepet játszik majd a nemzetgazdaság megerősítésében. A tálib hivatalosság megjegyezte, hogy az afgán emberek „melegszívűek és barátságosak”, szívesen fogadják a más országokból érkező turistákat, és „szeretnének kapcsolatba lépni velük”.

A tálib kormányt nem ismeri el hivatalosan egyetlen ország sem, legnagyobbrészt a nőkkel szemben alkalmazott emberi jogi visszaélések miatt. A 2021. augusztusi hatalomátvételt követően a nyugati államok befagyasztották Afganisztán devizatartalékait, a nemzetközi pénzintézetek pedig leállították a Kabulnak nyújtott pénzügyi támogatásokat. A tálib hatalomátvétel előtt az afgán kormány ezekből a segélyekből finanszírozta a közszolgáltatások és az államapparátus legnagyobb hányadát.

2024-ben közel kilencezer turista látogatott Afganisztánba, míg az idei első negyedében már háromezren érkeztek. Ez nem tűnik soknak, de a nemzetközi elszigeteltséggel és gazdasági-humanitárius gondokkal küzdő tálib kormányzat minden egyes centnek örül. A turistavízumok megszerzése relatíve gyors és egyszerű, és hetente több repülőjárat is indul Kabulba a régió főbb tranzitcsomópontjaiból.

A turizmus fellendítése érdekében a tálib kormány nemrég létrehozott egy intézetet, amely a vendéglátóiparban és a turisztikai szektorban elhelyezkedni vágyók számára biztosít képzést. A kurzusok „természetesen” csak férfiaknak elérhetők. Noha kezdetben mérsékeltebb uralmat ígértek, az Afganisztánt kormányzó tálibok rögtön a 2021-es hatalomátvétel után kitiltották a nőket a nyilvánosság legtöbb területéről, és megakadályozták, hogy a lányok hatodik osztály fölött iskolába járjanak. A közel négy éve „ideiglenesen” bezárt lányiskolákat azóta sem nyitották meg újra, sőt időközben teljes mértékben visszatértek az előző, 1996–2001 közötti rezsimjük praktikáihoz.

Éppen ezért az afganisztáni utazás erkölcsi dilemmát is jelent számos turista számára, aki úgy érezheti, hogy végső soron a nőket súlyosan diszkrimináló rezsimet támogatja jelenlétével és költéseivel. Aki a morális aggályokon túlteszi magát, annak nőként is kevés korlátozással kell szembesülnie Afganisztánban, miközben helybéli sorstársaitól szigorúan megkövetelik a tálib törvények betartását. A fejkendő viselete kötelező a vendégek számára is, egyébiránt beléphetnek olyan helyekre is, ahol az afgán nők jelenléte még férfi kísérővel is szigorúan tiltott.

A nemzetközi elismerés reményében az idei év elején egyes tálib vezetők előrevetítettek bizonyos fokú nyitást – elsősorban a lányok oktatása terén –, de a szándékot egyelőre nem követték gyakorlati lépések. Az AP-nek adott interjúban Kudratullah Dzsamál nem volt hajlandó kommentálni a nőkkel való bánásmódot azon túl, hogy férfi és női látogatókat egyaránt szívesen látnak. „Akik tiszteletben tartják törvényeinket és hagyományainkat, eddig is jöttek, és ezután is jöhetnek” – mondta hangoztatva, hogy a kereskedelem bővítése mellett „a turizmus elősegíti a kölcsönös megértést, a kulturális cserét”.

Kulturális miniszterként Kudratullah Dzsamál vezényelte le 2001-ben a tálibok „tisztító hadjáratát”, amelynek célja minden iszlám előtti emlék elpusztítása volt. Akkor semmisítették meg a világ legmagasabb Buddha-szobrait is a Kabultól 125 kilométerre nyugatra fekvő Bámijan mellett. A sziklába faragott 53, illetve 37 méter magas V. századi alkotást aláaknázták és felrobbantották, miután visszautasították a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum vásárlási ajánlatát.