Egy friss felmérés szerint az amerikaiak mintegy fele szerint Donald Trump volt elnököt bíróság elé kellene állítani a Capitolium tavalyi ostromában játszott szerepe miatt. Egyes megfigyelők ugyanakkor úgy vélik, rendkívül káros lenne hosszabb távon, ha Trump ellen ügyészségi eljárás indulna, elsősorban azért, mert a pártok szekértáboraiban kialakulna egy várakozás, hogy rács mögött lássák az éppen leköszönő elnököt.

Továbbra sem teljesen világos, hogy milyen szerepet játszott Donald Trump a 2021. január 6-i felkelésben, gyűlnek azonban a bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy a volt republikánus elnök – egyes fehér házi munkatársai és külső szövetségesek segítségével – megpróbálta megakadályozni Joe Biden 2020-as választási győzelmének hitelesítését a Kongresszusban.

Trumpra nézve az eddigi legterhelőbb tanúvallomás hangzott el múlt kedden Cassidy Hutchinson, Mark Meadows volt kabinetfőnök főtanácsadója részéről. A 26 éves egykori fehér házi alkalmazott olyan tetteket és nyilatkozatokat ismertetett a vizsgálóbizottsággal, amelyek közvetlenül a Capitolium ostromához kötik a volt elnököt, és potenciálisan felhasználhatók bizonyítékként egy későbbi büntetőperben.

Hutchinson szerint, amikor 2021. január 6-án délelőtt Donald Trump felszólította a Washingtonban összegyűlt híveit, hogy vonuljanak a Kongresszus épületéhez, tudatában volt annak, hogy támogatói közül többen a fegyvereiket is magukkal vitték. Mi több, személyesen akarta vezetni a választások elcsalásának hamis vádjával feltüzelt tömeget, és csak az elnök biztonságát felügyelő titkosszolgálat (Secret Service) határozott fellépése akadályozta meg ebben. Az egyik tiszttel – miután az nem volt hajlandó a Capitoliumhoz vinni, illetve nem engedte át neki az elnöki limuzin kormányát – Trump állítólag dulakodott is.

A bizottság beidézte Pat Cipollonét, a Fehér Ház jogi főtanácsadóját, akinek több alkalommal figyelmeztetnie kellett az elnököt, hogy törvénytelenséget követ el. „Minden elképzelhető bűncselekménnyel” megvádolhatják – figyelmeztette Hutchinson elmondása szerint az egykori elnököt, amikor az csatlakozni akart a Capitolium felé masírozó felkelőkhöz. Az ostrom megkezdése után, amikor a tömeg Mike Pence alelnök felakasztását kérte, és Cipollone könyörgött Trump kabinetfőnökének, hogy „tegyenek valamit”, Hutchinson szerint Mark Meadows azt válaszolta: Trump szerint „Pence megérdemli”, és nem gondolja, hogy „bármi rosszat csinálnának” a Kongresszus épületébe betört hívei.

Trump előremenekül

A demokraták – és egyes republikánusok – szerint, Hutchinson vallomását követően nem férhet kétség ahhoz, hogy Trump ellen vád lehet és kell emelni a 2021. január 6-i felkelés és a békés hatalmi átmenet megakadályozásának kísérlete miatt. A közvélemény nagyobb része is támogatja a vádemelést. Az amerikai felnőttek 48 százaléka van ezen a véleményen az Associated Press megrendelésére készült múlt heti felmérés szerint. Mindössze 31 százalék szerint nem kellene vádat emelni a volt republikánus elnök ellen, és 20 százalék azt mondta, nem tud eleget ahhoz, hogy véleményt alkosson. Ugyanakkor 58 százalék azon a véleményen van, hogy Trumpot „nagy” vagy „elég nagy” felelősség terheli a 2021. január 6-án történtekért.

A növekvő nyomás ellenére Merrick Garland legfőbb ügyész óvatos, noha korábban azt nyilatkozta, hogy „követi a tényeket, bármerre vezetnek”. Egyes megfigyelők úgy vélik, Garland vonakodása érthető, mi több, az adott körülmények között „a tények követése” nem is volna a legbölcsebb dolog az igazságügyi miniszter részéről, ha azok Trump vád alá helyezése felé vezetnék. Az Amerikai Egyesült Államokban a legfőbb ügyész egyben igazságügyi miniszter is, jelen esetben demokrata párti politikus, így egy vádemelés esetén kvázi lehetetlen elhárítani a politikai leszámolás gyanúját.

Garland dolgát külön megnehezítené, ha – mint hírlik – Trump szakítana a hagyományokkal, és idejekorán, már a nyáron bejelentené indulását a 2024-es elnökválasztáson. Igaz ugyan, hogy a 2020-as választások előtt maga is megpróbálta rácsok mögé juttatni legfőbb ellenfele és későbbi utódja, Joe Biden fiát – ezért a felmentését célzó alkotmányos vádeljárás (impeachment) indult ellene –, viszont Trump esetében a vádemelés közvetlenül a hivatalban lévő elnök fő kihívóját akadályozhatná meg a választáson való indulásban.

A kérdés a szakmát is megosztja. Egyesek úgy vélik, hogy még egy volt elnökkel sem lenne szabad kivételezni: ha az ügyészeknek elegendő bizonyíték áll a rendelkezésére, vádat kell emelniük Trump ellen. „A szövetségi büntetőeljárás alapelvei előírják, hogy ha a bizonyítékok elegendőek, vádat kell emelni, kivéve, ha (1) a büntetőeljárás nem szolgálna lényeges érdeket, (2) a személyt más joghatóságban hatékony büntetőeljárás alá vonják, vagy (3) a büntetőeljárásnak létezik nem büntetőjogi alternatívája” – mutatott rá Barbara McQuade volt ügyész, a Michigani Egyetem jogász professzora a Time magazin cikkében. Hozzátette: az utolsó két kritérium nyilvánvalóan nem teljesül, a fő kérdés tehát az, hogy vajon a büntetőeljárás szolgálna-e lényeges szövetségi érdeket. „A kérdés megválaszolásához az ügyészeknek több tényezőt kell figyelembe venniük, amelyek közül legalább három releváns itt: a bűncselekmény jellege és súlyossága, a büntetőeljárás visszatartó ereje és az érintett személy bűnössége. Mindhárom tényező a Trump elleni vádemelés mellett szól” – érvelt McQuade.

Álláspontjával vitatkozik Chuck Rosenberg volt szövetségi ügyész, a Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) egykori vezetője, aki szerint jelen esetben Gerald Ford példáját kellene követni. 1974-ben Ford „teljes és feltétel nélküli kegyelemben” részesítette dicstelenül távozó elődjét, Richard Nixont, megakadályozva, hogy vizsgálatot indítsanak ellene a Watergate-ügy miatt. Ahogy akkor, most is, a közvélemény növekvő nyomása ellenére bölcsebb volna „túllépni egy megszégyenült elnökön és a jövő felé fordulni” – hangsúlyozta Rosenberg. Érvként hozta fel, hogy a vádemelés évekig a közvélemény érdeklődésének homlokterében tartaná a volt elnököt, egyúttal pedig elvonná Joe Biden elnök, a Kongresszus és a nemzet figyelmét fontos feladatoktól, beleértve a Trump-adminisztráció káros örökségét. A Trump elleni ügyészségi vizsgálatot politikai leszámolásként értékelnék a volt republikánus elnök hívei, az ezzel összefüggő legsúlyosabb következmény pedig az lehetne, hogy egy szerencsétlen affér ismétlődő politikai aktussá, gyakorlattá válna. Amerika nem engedheti meg magának, hogy a hatalomváltást olyan elvárások kísérjék, hogy a hatalmon lévők ellenfelei börtönbe kerüljenek” – érvel Rosenberg.

Bizonyos jelek szerint a kongresszusi demokraták sem szeretnék, ha Trump vádlottként futna neki a 2024-es elnökválasztásnak. Erre utalhat, hogy a törvényhozási különbizottság nem biztosít hozzáférést ügyészeknek a több mint ezer vallomás jegyzőkönyvéhez – annak ellenére, hogy az igazságügyi minisztérium négy vezető tisztviselője a minap levélben tette szóvá, hogy a testület „megnehezíti a minisztérium számára a bűnös magatartást tanúsítók kivizsgálását és felelősségre vonását”.