Egy évvel a Hamász brutális támadása után csak részben sikerült visszaállítani az izraeliek szétzúzott biztonságérzetét. A palesztin terrorszervezetet nem sikerült kifüstölni Gázából, ráadásul két új fronton is háború fenyegeti a zsidó államot.

2023. október 7-én a Hamász terroristái betörtek Izraelbe, brutálisan meggyilkoltak több mint 1 200 embert, és magukkal hurcoltak 251 személyt. A túszok közül 117 térhetett eddig haza – a többség tűzszüneti és egyéb megállapodások értelmében, nyolcat pedig az izraeli hadsereg szabadított ki. Úgy becsülik, hogy csaknem száz fogoly lehet még Gázában egy évvel a terrortámadások után.

Bizalmi válság

A 2023. október 7-i események legsúlyosabb hatásaként megrendült az izraeliek bizalma abban, hogy az államuk képes szavatolni a biztonságukat. „Egy évvel később csak kis mértékben és csak az utóbbi hetekben sikerült helyreállítani valamit az elvesztett bizalomból” – nyilatkozta a Maszolnak Salamon Márton László, a Román Kulturális Intézet tel-avivi kirendeltségének igazgatója.

Arra utalt, hogy az izraeli légierő – rendkívül alapos hírszerzési adatok alapján – célzott támadásokkal kiiktatta előbb a Hamász, majd a Hezbollah vezetőjét. Iszmail Haníjével július 31-én, Teheránban végzett egy izraeli rakéta, miután részt vett az új iráni elnök beiktatásán. Hasszán Naszrallah, a Hezbollah siíta terrorszervezet vezetője szeptember 27-én vesztette életét egy izraeli légitámadásban, amely bejrúti lakóházak alá épített bunkere ellen irányult. Tíz nappal korábban a szervezet több ezer tagja sebesült meg, amikor az izraeli hírszerzés felrobbantotta a Hezbollah-harcosok által használt csipogókat és walkie-talkie-kat.

Salamon szerint ezekkel az akciókkal sikerült „valamelyest” visszaállítani a bizalmat, hogy „a hírszerzés professzionális és a hadsereg erős”. Azért nem teljesen, mert egy évvel a gázai háború kezdete óta nem sikerült kifüstölni a Hamászt Gázából, mintegy 100 túsz pedig még mindig nem térhetett haza.

Kiszélesedő konfliktus

A Hamász által ellenőrzött gázai egészségügyi minisztérium hétfői közlése szerint tavaly október 7. óta már legalább 41  909 palesztin halt meg és 97 303 megsebesült a Gázai övezetet ért izraeli csapásokban. Izrael vitatja ezeket a számokat és főleg a civilek magas arányát. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az évfordulón közölte, hogy a Gázai övezetben 17 ezer Hamász-ügynököt és terroristát ölt meg. Ugyanakkor 2023. október 7. óta 728 izraeli katona halt meg, valamint 4576-an sebesült meg a Gázai-övezetben, ahonnan a terrortámadás évfordulóján is rakétákat lőttek ki a határhoz közeli településekre és Tel-Aviv térségére. A megelőző napokban az IDF újabb offenzívát indított Gáza északi részén, ahol a Hamász elkezdte magát újjászervezni.

Ráadásul a konfliktus kiszélesedni látszik. Szeptember utolsó napján az Izraeli Védelmi Erők katonái behatoltak Libanonba, hogy megtisztítsák a határ menti falvakat a Hezbollah harcosaitól, felszámolják a térségben található katonai objektumokat és megsemmisítsék a határ melletti alagutakat. A Hezbollah – a gázai háború lezárását követelve – egy éve rendszeresen lövi Izrael északi területeit, ahonnan a helybéliek kénytelenek voltak elmenekülni. Több tízezer izraeli lakos még csak nem is sejti, mikor térhet vissza a Hezbollah rakétái által fenyegetett északi városokba, falvakba.

Leszámolás Iránnal?

Október elsejére virradóra Irán több mint 180 rakétát lőtt ki Izraelre, hogy megtorolja a területe és a szövetségesei elleni támadásokat. Ahogy előzőleg áprilisban is, ezúttal is a rakéták nagy részét az izraeli légvédelem semlegesítette, amerikai segítséggel. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban közölte, hogy a támadás nem marad megtorlás nélkül.

Az eszkalációs kilátásokat illetően az izraeli közvélemény viszonyulása megosztott. Egyrészt magától értetődőnek látják, hogy az országnak meg kell védenie magát a Hamász és a Hezbollah terrorjától. Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben széles körben elterjedt az a nézet, hogy itt az ideje leszámolni a zsidó állam legnagyobb ellenségével, a teheráni rezsimmel, amelynek kimondott célja Izrael eltörlése a föld színéről.

Egy újabb front megnyitása – a gázai és a libanoni után – kockázatokkal jár, mindenesetre az utóbbi hetek fejleményei alapján sokan úgy látják, a teheráni rezsim meggyengült, Izraelnek pedig nem szabad kihagynia a lehetőséget, hogy leszámoljon vele.

Több forgatókönyv is van arra, hogyan válaszolhat Tel-aviv az október elsejei támadásra. Az egyik szerint az iráni olajmezőkre mérhetnek csapást, megfosztva az ajatollahok rendszerét az egyik legjelentősebb bevételi forrásától. A legsúlyosabb következményekkel talán az iráni – Teherán állítása szerint kizárólag polgári célú – nukleáris létesítmények elleni csapás járna, éppen ezért az amerikai elnök nyilvánosan óvta Netanjahu kormányát egy ilyen lépéstől.

Lemondtak a túszokról?

A Hamásszal kisebb-nagyobb intenzitással folytatott tűzszüneti tárgyalások az utóbbi hónapokban nem vezettek sehova, és egyes vélemények szerint úgy tűnik, a Netanjahu-kormány jelenleg nem is érdekelt a sikeres tárgyalásokban. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a kormány tulajdonképpen lemondott a túszok kiszabadításáról. „Noha a kormány azt hangoztatja, hogy a foglyok élete és kiszabadítása az egyik háborús cél, valóban úgy néz ki, hogy már nem az, vagy nem prioritás” – válaszolta kérdésünkre Salamon hozzátéve – „nehezen képzelhető el, hogy a háborús eszkaláció arra vezetne, hogy a Hamász felteszi a kezét, és elengedi a túszokat”.

A túszok családjainak szervezetei heti tüntetésekkel próbálnak nyomást gyakorolni a kabinetre, nem sok sikerrel. Noha eddig az izraeli hadsereg mindössze nyolc személyt tudott kiszabadítani a Hamász fogságából, a kormány ellenzi a túszcserét biztonsági aggályok miatt. Ebben van is valami, hiszen – mint Salamon is emlékeztetett – az október 7-i támadás kitervelője, Jahja esz-Szinvár 2011-ben fogolycsere útján szabadult egy izraeli börtönből, ahol életfogytig szóló büntetését töltötte két izraeli katona és palesztin „áruló” meggyilkolásáért.

Az évforduló reggelén a Gázában fogva tartott izraeli túszok rokonai ismét összegyűltek, ezúttal az izraeli miniszterelnök jeruzsálemi házánál. A túszok családtagjai és támogatóik felszólították a kormányfőt, hogy kössön végre olyan alkut, amelynek keretében az elrabolt emberek hazatérhetnek. Szintén hétfőn derült ki, hogy a Supernova fesztiválról elrabolt túszok egyike, Idan Shtivi meghalt a támadás idején. Őt leszámítva az egy éve elrabolt túszok közül 63-ról feltételezik, hogy még életben van.

Csorbult reputáció

Izrael reputációja nagyon megszenvedte az elmúlt egy évet. Netanjahu kormánya nemcsak a gázai háborút nem tudta lezárni, de elvesztette az „ideológiai háborút”: az ország nemzetközi megítélése rendkívül mértékben csorbult.

Az izraeli áldozatokkal szimpatizáló megmozdulások helyét fokozatosan átvették a sokkal gyakoribb és nagyobb tömegeket megmozgató palesztinpárti tüntetések a nyugati nagyvárosokban, egyetemeken. Az ENSZ és tagszervezetei is többször elítélték Izraelt a nagyszámú polgári „járulékos áldozat” miatt. A világszervezet és Izrael közötti viszony odáig fajult, hogy múlt szerdán Antonio Guterres főtitkárt nem kívánatos személynek nyilvánították Tel-avivban.

Egy ennyire sérült reputációt helyreállítani „nagy-nagyon nehéz lesz, ha nem lehetetlen”, vélte Salamon. Hozzátette: az izraeliek – bár nem örülnek neki – nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a nemzetközi közvélemény nyomásának, mivel tudják, hogy „olyan környezetben élnek, ahol csakis az erő számít, és ha nem mutatsz fel erőt, véged van”.