Washingtonban egyre többet beszélnek egy eddig kevés figyelmet kapott diplomáciai tervről. Donald Trump különmegbízottja nem Ukrajnánál, hanem egy jóval kisebb alkuval próbálná újraindítani az egyezkedést Moszkvával.

Donald Trump belarusz ügyekért felelős különmegbízottja, John Coale azt javasolja, hogy az Egyesült Államok ne az ukrajnai tűzszünetnél próbálja újraindítani a megrekedt orosz-amerikai tárgyalásokat, hanem egy kisebb, könnyebben kezelhető ügyből induljon ki: politikai foglyok szabadon engedéséből, amelyért cserébe Washington enyhítene bizonyos szankciókon. A tervet Simon Shuster írta meg szeptember 29-én a The Atlanticban. A lap szerint Coale néhány hónapja vetette fel az ötletet Trumpnak, az elnök pedig hozzájárult ahhoz, hogy megpróbálják. A gondolat szerint egy korlátozott humanitárius alku új tárgyalási csatornákat nyithatna, amelyeken később gazdasági ügyekről, majd akár az ukrajnai háborúról is lehetne egyezkedni.

Coale elképzelése mögött az elmúlt másfél év fehéroroszországi tapasztalata áll, ahol az amerikai tárgyalások során Washington szankcióenyhítést ajánlott politikai foglyok szabadon engedéséért cserébe. Ennek eredményeként Aljakszandr Lukasenka rendszere több száz embert engedett ki a börtönből. Szabadult Szergej Cihanouszki ellenzéki aktivista, a 2020-as elnökválasztás után emigrációba kényszerült ellenzéki vezető, Szvetlana Cihanouszkaja férje, valamint Viktor Babariko volt bankár és ellenzéki politikus, aki 2020-ban maga is indulni akart Lukasenka ellen az elnökválasztáson. Kikerült a börtönből Marija Kolesznyikova, a 2020-as Lukasenka-ellenes mozgalom egyik legismertebb alakja, továbbá Aljaksz Bjaljacki, a Vjaszna emberi jogi szervezet alapítója, aki 2022-ben, már fogsága idején kapta meg a Nobel-békedíjat. Az Egyesült Államok cserébe fokozatosan enyhített egyes belarusz gazdasági korlátozásokon, és 2025 decemberében a kálium-műtrágyára vonatkozó amerikai szankciók feloldása is része volt az egyik nagyobb fogolyegyezségnek.

A The Atlantic szerint Coale ezt a módszert vinné tovább Moszkva felé. Nem azt várná első lépésként Putyintól, hogy fogadjon el egy ukrajnai tűzszünetet, hanem olyan ügyet keresne, amelyben gyorsabban lehet kézzelfogható eredményt elérni. Az orosz börtönökben lévő amerikaiak mellett ellenzékiek, újságírók és háborúellenes aktivisták szabadon bocsátása is szóba kerülhetne. Coale már összeállított egy listát amerikai fogvatartottakról, egy másik lista pedig Dmitrij Muratov Nobel-békedíjas orosz újságíró segítségével készül a politikai foglyokról.

A Kreml szerint nincs miről tárgyalni

Moszkva gyorsan reagált a cikkre: Dmitrij Peszkov szeptember 30-án azt mondta, hogy ilyen formában nem tárgyaltak a kérdésről, mert a Kreml „kategorikusan tagadja” politikai foglyok létezését Oroszországban. A szóvivő azért hozzátette, hogy az orosz és az amerikai szolgálatok különböző fogolycserékről továbbra is rendszeresen egyeztetnek. A politikai foglyok hiányáról szóló kijelentés nehezen egyeztethető össze a jogvédők adataival. Egy nyilvános adatbázis 1816 embert tart nyilván politikai fogolyként, és összesen 5729 olyan fogvatartottról tud Oroszországban és a megszállt ukrán területeken, akiknek ügyében politikai indíttatás jeleit látja.

A The Atlantic cikke alapján az elképzelés sem egyik napról a másikra született. Coale tavasszal találkozott Muratovval, aki azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok elevenítse fel a hidegháború idején alkalmazott gyakorlatot: Ronald Reagan és emberei a Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalásokon rendszeresen felvetették bebörtönzött szovjet disszidensek szabadon engedését. Muratov májusban Washingtonban konkrét orosz foglyok ügyeit is Coale elé vitte.

A fehérorosz módszer veszélye

Coale elképzelésének tehát komoly támogatója a Nobel-békedíjas Muratov, akinek számára az orosz politikai foglyok kiszabadítása önmagában is fontos eredmény. A tervvel szembeni egyik legerősebb ellenérv viszont éppen a belarusz tapasztalatból indul ki. Szvetlana Cihanouszkaja bearusz aktivista arra figyelmeztetett, hogy ha politikai foglyokért rendszeresen szankcióenyhítés jár, az az autoriter rendszereket újabb letartóztatásokra ösztönözheti. Az emberekből alkualap válhat, amelyet később gazdasági vagy politikai engedményekért lehet felhasználni.

Ukrajna más okból nézi aggodalommal a tervet: Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszországgal szembeni szankciókat nem szabad a háború lezárása előtt feloldani, mert a kereskedelemből származó bevételek az orosz állam és közvetve a háború folytatásának lehetőségeit is növelik. Coale ezzel szemben abból indul ki, hogy a kereskedelmi és humanitárius megállapodások fokozatosan csökkenthetik a feszültséget, és olyan párbeszédet teremthetnek, amely jelenleg az ukrajnai rendezés ügyében hiányzik.

John Coale decemberben tölti be a nyolcvanat, és nem most került először túszokkal kapcsolatos ügyek közelébe. Az 1979-es teheráni túszdráma idején két szabadon engedett amerikai tengerészgyalogost képviselt az Irán ellen indított perben, később más volt túszok kártérítési ügyeivel is foglalkozott. 2008-ban Hillary Clinton kampányának környezetében mozgott, majd a republikánus John McCaint támogatta. 2025 márciusában Keith Kellogg ukrajnai különmegbízott helyettese lett, novemberben Trump belarusz különmegbízottá nevezte ki. A Fehér Ház idén szeptember 28-án már a túszügyekért felelős különleges elnöki megbízotti posztra jelölte, nagyköveti ranggal.