Leosztották a kártyákat Brüsszelben, s ahogyan az várható volt, Klaus Iohannisnak nem jutott lap az Európai Unió vezető pozícióiról szóló játszmában. A sokak által bírált Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság elnöke.

Csütörtök éjjel zárult az EU csúcstalálkozója, amelyen a tagországok vezetői megválasztották az Európai Tanács következő elnökét António Costa volt portugál miniszterelnök személyében, megállapodtak az Európai Bizottság következő vezetőjének személyéről, ő Ursula von der Leyen, és kiválasztották az uniós főképviselőt, Kaja Kallas észt kormányfőt a következő ötéves uniós intézményi ciklus idejére. Az Agerpres azt írta: brüsszeli források szerint Romániát a gazdasági területeket irányító biztosi posztok valamelyike vagy az EU bővítéséért felelős biztosi tisztség megszerzése érdekli.

Mint arról a Világgazdaság beszámolt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem támogatta a jelölteket. Orbán Balázs. a kormányfő politikai igazgatója szerint Ursula von der Leyen újraválasztása konzerválja a mostani rossz rendszert, márpedig az európaiak a változásra voksoltak – mondta Brüsszelben, az Európai Tanács ülése közben újságíróknak Orbán Balázs. Azt is elismerte azonban, hogy ezzel a véleményükkel egyedül vannak: „meglátjuk, hogy ez így marad-e, vagy mások is csatlakoznak hozzánk” – idézte az Infostart  Orbán Balázst. A brüsszeli elit félreolvassa az európai választópolgárok akaratát, mivel az uniós választásokon jobbra tolódott a szavazói preferencia, a jobboldali pártok megerősödtek, és középről is azok a pártok tudtak több szavazatot kapni, akik azt állították, hogy a jobboldali erőkkel fognak együttműködni, de ehhez képest Brüsszel úgy tekint a választások eredményeire, mintha azok az elmúlt időszak megerősítését tükröznék – jelentette ki.

Ursula von der Leyen beszédében hangsúlyozta: megtiszteltetés számára, hogy csütörtökön az Európai Bizottság nevében aláírhatta az EU és Ukrajna között létrejött biztonsági kötelezettségvállalást, valamint bemutathatta a tagállami vezetőknek a G7-országok azon kezdeményezést, amely mintegy 50 milliárd dollárnyi hitelt irányozna elő Ukrajna számára. Felhívta a figyelmet, hogy Európának fokoznia kell a védelmi kiadásait, ugyanis az EU összesített védelmi kiadásai 2019 és 2021 között 20 százalékkal bővültek, míg ugyanebben az időszakban Kína védelmi kiadásai csaknem 600, Oroszországé pedig közel 300 százalékkal emelkedtek. 

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozót követően azt nyilatkozta, a tagállami vezetők által elfogadott stratégiai menetrend megerősíti, hogy Európának szuverénebbnek, egységesebbnek és erősebbnek kell lennie a geopolitika, a technológiák, az energetika és gazdaság területén. Az uniós csúcsvezetők kiválasztásával kapcsolatban azt nyilatkozta: Ursula von der Leyen, António Costa és Kaja Kallas az elmúlt években bizonyította tudását, tapasztalatát, együtt politikai és földrajzi egyensúlyt képviselnek az EU-ban, és lehetővé teszik az unió számára, hogy a stratégiai menetrend megvalósuljon.

Olaf Scholz német kancellár a csúcsról távozva azt emelte ki, hogy noha nem teljesen egyhangúlag, de az elsöprő támogatottsággal kiválasztott uniós intézményi vezetők szavatolják a jó munka folytatását, és biztosítják, hogy Európa jó helyzetben legyen az elkövetkező évek nagy kihívásokkal teli időszakaiban. Biztos abban, hogy Ursula von der Leyen a július közepén esedékes szavazáson bizalmat kap az Európai Parlamentben.

Giorgia Meloni ellenben kemény kritikát fogalmazott meg. Az olasz miniszterelnök az X-en közzétett üzenetében azt írta, az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberálisok által kidolgozott, az uniós csúcsvezetők személyéről szóló megállapodás módszerében és tartalmában is hibás. Bejelentette, úgy döntött, hogy ezt a megállapodást nem támogatja az európaiak iránti tiszteletből és az európai parlamenti választások során kapott jelzések miatt. „Továbbra is azon dolgozom, hogy Olaszország végre visszaszerezze azt a súlyt, amelyet megérdemel Európában” – tette hozzá.