Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek soron kívüli, kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint védelmi, energiaügyi és élelmezésbiztonsági kérdések állnak.

Az Európai Tanács hétfőn kezdődött csúcstalálkozóján mindenekelőtt megvitatja az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Az uniós vezetők megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai uniós támogatásról. Tervek szerint a megbeszéléshez videókapcsolaton keresztül csatlakozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében hangsúlyozta: az EU előtt álló legsürgetőbb feladat az ukrán állam pénzügyi szükségleteinek kielégítése. A csúcstalálkozó témái között hivatalosan nem szerepel az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetni tervezett, az orosz fosszilis energiahordozók embargóját is magában foglaló szankciós csomag megtárgyalása és elfogadása, a téma azonban várhatóan a tagállami vezetők elé kerül.

It’s important to decide on the 6th sanctions package.

Time is now and I’m confident that we’ll be able to take a decision all together united.

We made progress the recent hours and I hope we’ll be able to take a decision on that important question.#EUCO pic.twitter.com/RFysVxj2JM

— Charles Michel (@eucopresident) May 30, 2022

Az Európai Tanács az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán foglalkozni fog az Európai Uniót érintő biztonsági és védelmi kérdésekkel is, többek között az ellenállóképesség megszilárdításának és a védelmi kapacitást érintő beruházás növelésének módjaival. A megbeszélés alapját az Európai Bizottság által készített, a védelmi beruházási hiányokról szóló elemzés, valamint az európai ipari és technológiai bázis megerősítésére irányuló javaslat adja.

Az ülés résztvevői áttekintik az unió orosz fosszilis tüzelőanyag-, olaj- és szénimporttól való függőségének mielőbbi, fokozatos megszüntetésében elért előrehaladást, illetve az erre vonatkozó terveket. Az állam-, illetve kormányfők végezetül megbeszélést folytatnak az ukrajnai háború élelmezés-biztonságra gyakorolt hatásáról, többek között az élelmiszer-ellátás nemzetközi koordinációjáról és arról, hogy miként lehetne átfogó globális ellátást biztosítani. A vitán részt vesz Macky Sall szenegáli elnök, az Afrikai Unió elnöke, tekintettel az afrikai országok élelmezés-biztonságának akut sebezhetőségére.

Von der Leyen: nem valószínű, hogy megállapodás születik az újabb szankciókról

Nem számítok arra, hogy a csúcstalálkozón megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízom benne, hogy utána sikerülni fog – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő délután, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos brüsszeli tanácskozására érkezve.

Az elnök újságíróknak elmondta: az EU már öt szankciós csomagot sikerrel kidolgozott, „ez a munka sohasem könnyű és ugyanaz a helyzet a 6. csomaggal is”. Mint mondta, a bizottság és az EU soros francia elnöksége az elmúlt öt napban azon dolgozott, hogy előrelépjen ezzel a tervezettel – amely szerinte kezd kiforrottá válni –, de megállapodást még nem sikerült elérni. „A tagállamokhoz intézett felhívásom nagyon világos. A siker kulcsa: szolidaritás Ukrajnával és az uniós egység” - húzta alá Von der Leyen.

Kaja Kallas észt miniszterelnök is azon a véleményen volt, hogy valószínűtlen, hogy a csúcson megállapodás születik. Hozzátette azonban, hogy a következő – június végén megrendezendő – találkozón már konszenzust érnek el a tagállami vezetők.  A lett kormányfő, Krisjanis Karis szerint a tagállami vezetők a tárgyalások közepette „túlságosan elmerültek a részletekben, így nem látják a lényeget”. „Csak a pénzről van szó, míg az ukránok az életükkel fizetnek. Támogatnunk kell őket, már csak önös érdekből is, mert csakis akkor érezhetjük biztonságban magunkat Európában, ha Oroszországot legyőzték” – jelentette ki.

Olaf Scholz német kancellár érkezéskor azt mondta: számára minden azt sugallja, hogy a csúcson konszenzusra lehet jutni az orosz olajembargót érintő hatodik szankciós csomagról. „A megállapodás előbb vagy utóbb meglesz” - tette hozzá. Scholz úgy vélte, a tárgyalásokat „azzal a szándékkal folytatják, hogy egyezségre jussanak, mivel az EU ereje a problémák közös megoldásában rejlik”.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta: bizakodó, „mert még mindig folynak a tárgyalások”. Sanna Marin finn kormányfő szerint „nagyon fontos, hogy még a csúcstalálkozó folyamán megoldás szülessen”. Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a csővezetékeken keresztül érkező kőolajra vonatkozó mentességet, ahogyan azt a folyamatban lévő tárgyalások előirányozzák, azt válaszolta: „fontos, hogy a szankciós csomag elég kemény legyen ahhoz, hogy valódi hatással legyen az orosz gazdaságra”.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az nyilatkozta, hogy bízik a csúcson történő megállapodásban. „Bonyolult lesz, mert egyhangúlag döntünk, de biztos vagyok abban, hogy eljutunk a pragmatikus megközelítésig. Le kell állítani a moszkvai hadigépezet finanszírozását” – jelentette ki.

Mark Rutte, holland miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomag akkor is hatásos lehet, ha a csővezetékeken keresztül érkező kőolajra vonatkozó mentesség mellett döntenek az EU-tagállamok vezetői. A holland kormányfő szerint, ha a vezetők a csúcson nem jutnak megállapodásra, az uniós nagykövetek még mindig találhatnak kompromisszumot a hét végén vagy a következő hét elején. Rutte azt is kifejtette, hogy egyes, az orosz kőolajtól erősen függő kelet-európai országok aggodalmai „érthetőek”. Óva intett azonban minden olyan intézkedéstől, amely aláásná az egységes piac egyenlő versenyfeltételeit, és olyan országokat büntetne, mint Hollandia.

Orbán Viktor: az embargó ne vonatkozzon a csővezetéken érkező orosz kőolajra

Magyarországnak jó az a megoldás, amelyet az Európai Tanács választani kíván, hogy az embargó a tengeri szállításon érkező, Oroszországból érkező olajra terjedjen ki, a vezetéken érkezőre pedig ne – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelben, az uniós tagállami vezetők soron kívüli, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.

Orbán Viktor újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Magyarországnak ez jó megoldás, ami azt jelentené, hogy „nem dobják le az atombombát” a magyar gazdaságra, hanem tud működni továbbra is, ahogy eddig. Kijelentette: a vita tétje az, hogy ha az Oroszországból csővezetéken érkező olajszállítással valami történne, vagyis nem érkezik vezetéken orosz olaj, akkor legyen Magyarországnak joga tengeren keresztül beszerezni és másként eljuttatni azt az országba.

Ez a garancia, ami nekünk kell. Ha ma elérem azt a garanciát, amit kértünk, akkor biztonságban vagyunk” – fogalmazott a magyar kormányfő.

Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország kész támogatni az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagját, ha abban szerepel megoldás a magyar energia-ellátás biztonságának szavatolására. „A jelenlegi javaslat azonban rossz. Előbb megoldásokra van szükség, majd a szankciókra” – húzta alá.

A miniszterelnök elmondta: az uniós szankciókból profitot a nyugat-európai olajcégek gyűjtenek be elsősorban, ami azt jelenti, hogy ők a szankciós politika legnagyobb nyertesei. Magyarország extraprofithoz nem tud jutni, mert olyan beruházásokat, köztük csővezeték építését és az olajfinomítók átalakítását kellene végrehajtania, ami nagyon sok pénzbe kerülne. A termék pedig végül drágább lenne a magyar embereknek, mint a mostani – mondta. „Ezt nem engedjük, hogy bekövetkezzen” – hangsúlyozta  Orbán Viktor.