Elutasította az Európai Unió Bírósága azt a magyar és lengyel keresetet, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be. 

Az ítélet megállapította: A mechanizmust megfelelő jogalappal fogadták el, az összeegyeztethető az uniós alapszerződés 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.

Az #EUBíróság elutasítja az #EU költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a #jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen #Magyarország és #Lengyelország által benyújtott kereseteket @Europarl_HU @EUCouncil

— EU Court of Justice (@EUCourtPress) February 16, 2022

Magyarország és Lengyelország március közepén nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben.

A bíróság kimondta, a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van rá, mert valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése, vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve az, ha ez kellően és közvetlenül érinti az uniós költségvetést. A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze. A rendelet tehát az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből eredő védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.

Az uniós bíróság megállapította, hogy a rendelettel bevezetett eljárás nem kerüli meg az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást, és tiszteletben tartja az Unióra ruházott hatáskörök korlátait. A szerződések 7. cikke szerinti eljárás és a rendelettel bevezetett eljárás célja eltérő és a tárgyuk is egyértelműen különböző - szögezték le.

A jogállamiság fogalmának Magyarország és Lengyelország által vitatott értelmezésével kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek tartalmát és a belőlük eredő követelményeket.  

Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.