Az orosz gazdaság zsugorodik, de fenn kell tartani a nyomást, ezért az Európai Bizottság egy újabb, tizedik szankciócsomagot javasol Oroszország ellen, ez kereskedelmi tilalmakra és az országba irányuló technológiaexport ellenőrzésére vonatkozik – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott vitaindító beszédében.

Az Ukrajna ellen egy éve indított orosz háborúról szóló vitát elindítva a bizottsági elnök elmondta, hogy az új szankciók az orosz fegyveres rendszerekben, például drónokban, rakétákban és helikopterekben használt elektronikus alkatrészeket is érintenék.

Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország több száz, Iránban gyártott drónt is bevet az ukrajnai harctéren, és ezek ukrán civilek életét oltják ki. „Ezért az Európai Bizottság most először javasol olyan szankciókat is, amelyek iráni gazdasági szereplőket és az Iráni Forradalmi gárda tagjait célozzák meg” – jelentette ki.

Ursula von der Leyen szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt feltételezi, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás nem fog kitartani, mert úgy véli, Európát könnyű zsarolni, mivel nagymértékben függött az orosz olajtól és gáztól. „De ebben tévedett. Elvesztette az energiaháborút, amelyet ő maga robbantott ki, mert mi alkalmazkodtunk, megbízható partnerekhez fordultunk, és jó eredményeket értünk el” – hangsúlyozta.

„Oroszország olaj- és gázeladásból, különösen az Európába irányuló gázértékesítésből származó bevételei kétharmaddal csökkentek. Bevezettük a globális olajárplafont, ez Oroszország számára napi 160 millió eurós veszteséget eredményezett. A gázárak Európában jelenleg alacsonyabbak, mint mielőtt Oroszország megszállta Ukrajnát. Befektettünk a tiszta energiába és az energiafüggetlenségbe, tavaly például több villamos energiát termeltünk szél- és napenergiával, mint gázzal” – taglalta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg az EU-nak sikerült javítania gazdasági előrejelzéseit, addig a Kremlnek el kellett adnia az aranytartalékjait, hogy fedezze a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek csökkenése okozta hiányokat.

A bizottsági elnök hangsúlyozta továbbá, hogy az EU a háború kezdete óta 67 milliárd euró értékben nyújtott gazdasági, humanitárius és katonai támogatást Ukrajnának, és továbbra is garantálja a folyamatos pénzügyi támogatást. Továbbá, hogy segítse az ukrán vállalatokat és munkavállalókat is, integrált piacokat, ikervárosokat alakított ki, és villamosenergia-hálózatokkal szolidaritási folyosókat biztosít annak érdekében, hogy Ukrajna exportálhassa áruit a világ minden tájára. „Ez 20 milliárdos bevételt jelent az ukrán vállalatok számára a háború idején” – mutatott rá.

Véleménye szerint az ukrán emberek számára a reményt az Európai Unióhoz való csatlakozás adja. Mint mondta, a csatlakozást ki kell érdemelni, és Ukrajnában a háborús feszültségek ellenére is nagyon hamar kézzelfogható haladást értek el a felvételhez szükséges jogi reformok terén. „Azért tudnak előrelépni, mert teljes szívvel és lélekkel Európáért küzdenek. Ukrajnát mint nemzetet nemcsak történelme és öröksége határozza meg. Olyan nemzet, amelyet az álmai határoznak meg, és az Európához való tartozás az egyik ilyen vágy számukra” – zárta beszédét az Európai Bizottság elnöke.

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő beszédében kijelentette: „nem szereti a háborút, és a békét részesíti előnyben", de annak eléréséhez Ukrajnának meg kell nyernie ezt a harcot, és az EU-nak Kijevet katonailag segíteni kell, azzal párhuzamosan, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tesz az ENSZ közvetítésével lebonyolítandó béketárgyalások előmozdítására. „A katonai segítségnyújtás nem áll ellentmondásban a diplomáciai békekereséssel, hanem kéz a kézben haladhatnak. Nem értem azokat, akik azt mondják, hogy a béketárgyalásokhoz abba kell hagynunk a katonai segítségnyújtást Ukrajnának. Éppen ellenkezőleg, a kettőt együtt kell végezni” – hangoztatta a főképviselő.

Arra is rámutatott, hogy sokan bírálják az Oroszország elleni uniós szankciókat, azonban az orosz olaj- és gázbevétel januárban 46 százalékkal csökkent a tavalyi arányokhoz képest, és idén januárban az államháztartási hiány 14-szer nagyobb volt, mint az előző év ugyanezen hónapjában. A szankciókat Josep Borrell lassú hatású méreghez hasonlította, mert szerinte lassan, de biztosan aláássák az orosz gazdaság ipari és nem energetikai alapjait. „Vlagyimir Putyin már elvesztette az energetikai csatát ugyanúgy, ahogyan etikailag és erkölcsileg is vesztésre áll” – hívta fel a figyelmet.