A november 3-i amerikai választásokon nem az elnöki tisztség volt a tét, az eredmény mégis alapvetően megváltoztatja Donald Trump elnökségének hátralévő két évét. A demokrata győzelem Washingtonban új erőviszonyokat teremt, amelyek Európa biztonságára és Románia amerikai kapcsolataira is hatással lehetnek.

Texasban több mint harminc éve nem tudott demokrata politikus állami szintű választást nyerni, Kansas pedig 1932 óta nem küldött demokratát a szenátusba. November 3-án mindkét hagyomány megszakadt. A demokraták nemcsak ott nyertek, ahol eleve esélyesnek számítottak, hanem Donald Trump biztosnak hitt republikánus hátországában is. A választás utáni napon már bizonyos: az ellenzék átveszi a kongresszus mindkét házának irányítását.

Amerikában négyévente választanak elnököt, két elnökválasztás között azonban újra szavazóurnákhoz hívják az országot. Innen ered a félidős választás elnevezése. A rendszer alapjait az 1787-ben elfogadott amerikai alkotmány teremtette meg. Az alsóház, vagyis a képviselőház minden tagjának megbízatása két évre szól, így mind a 435 mandátum sorsa egyszerre dől el. A szenátorokat hat évre választják, de a százfős testületnek kétévente csak körülbelül az egyharmada újul meg. Idén 35 szenátusi helyért folyt a verseny, és 36 államban kormányzót is választottak.

Az amerikai politikai rendszer egyik sajátossága, hogy az elnök hatalma nem függ a kongresszusi többségtől. Donald Trump akkor is hivatalban marad 2029 januárjáig, ha pártja elveszíti a törvényhozás irányítását. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a választási eredmény ne befolyásolná elnökségének hátralévő időszakát. A kongresszus fogadja el a szövetségi törvényeket és a költségvetést, a szenátus pedig a legfontosabb elnöki kinevezésekről is dönt. Amikor az ellenzék kerül többségbe, az elnöknek jóval nehezebb keresztülvinnie politikai elképzeléseit, hiszen a korábbi biztos támogatás helyét folyamatos egyeztetések és politikai alkuk vehetik át.

A demokraták a republikánusok fellegváraiban is győztek

A republikánusok veresége jóval súlyosabb lett a vártnál: a demokraták mindkét kongresszusi házban többséget szereztek, a szenátusban pedig hét olyan államban győztek, ahol két éve még Donald Trump nyert. Észak-Karolinában például 1974 óta először szerzett demokrata politikus olyan szenátusi mandátumot, amelyért nem indult újra a hivatalban lévő szenátor. Ohióban Sherrod Brown korábbi szenátor térhet vissza Washingtonba, miután legyőzte JD Vance alelnök utódját. A vereség a republikánus párt vezetését is megrázta: Mike Johnson, a képviselőház eddigi elnöke már jelezte, hogy nem pályázik újra a republikánus képviselőcsoport vezetésére.

A választás több történelmi újdonságot is hozott. Texas első latin-amerikai származású női kormányzója, Gina Hinojosa lesz, Georgiában pedig Keisha Lance Bottoms győzelmével az Egyesült Államok történetében először kerül fekete nő egy állam élére. Maine-ben Susan Collins republikánus szenátor is elveszítette mandátumát, holott korábban öt alkalommal választották meg. A demokraták Iowában is fontos győzelmeket arattak, így a november 4-én még tartó szavazatszámlálás már legfeljebb a győzelem mértékén változtathatott.

Miért büntették meg a választók a republikánusokat? Az amerikai AP hírügynökség választási felmérései alapján sokan a megélhetési költségek emelkedését, a vámintézkedések következményeit és az Irán elleni háborút rótták fel a Fehér Háznak. A benzinárak, az élelmiszer és a lakhatás költsége jóval kézzelfoghatóbb kérdés volt, mint a kampány hangzatos politikai üzenetei. A fiatalok és a latinó választók egy része is elfordult a republikánusoktól.

Trump mégsem tekinti személyes vereségnek az eredményt. A választás éjszakáján a jelölteket hibáztatta, és jelezte, hogy kész megvétózni a számára elfogadhatatlan demokrata törvényeket. Az állampolgárok viszont aligha választották szét ilyen élesen az elnököt és pártját: Trump maga kérte híveit, hogy úgy szavazzanak, mintha az ő neve is a szavazólapon szerepelne.

Mi változik jövőtől?

Az új kongresszus 2027. január 3-án kezdi meg megbízatását. A demokraták ezután megakadályozhatják Trump fontos törvényjavaslatainak elfogadását, vizsgálóbizottságokat állíthatnak fel, és a szenátusban megakadályozhatnak egyes kinevezéseket. A fordulat mégsem jelenti azt, hogy saját programjukat akadálytalanul végrehajthatják. A törvényhozás által elfogadott jogszabályokat az elnök megvétózhatja, ennek felülírásához pedig mindkét házban kétharmados többség kellene, amellyel a demokraták nem rendelkeznek. Kemény költségvetési alkuk, elhúzódó egyeztetések és újabb politikai ütközések következhetnek.

A külpolitikában még összetettebb a helyzet: a diplomácia irányítása és számos katonai döntés továbbra is az elnök kezében marad, így nincs ok arra számítani, hogy Washington januártól egyszerűen visszatér a Trump előtti politikához. A demokraták ugyanakkor nagyobb nyomást gyakorolhatnak a kormányra az Ukrajnának nyújtott támogatás, az Oroszországgal szembeni fellépés és az európai szövetségesekkel való kapcsolatok ügyében. Az Iránnal kapcsolatos katonai szerepvállalás és annak költségei szintén szigorúbb kongresszusi ellenőrzés alá kerülhetnek. Európának így nehezebb lehet előre terveznie.

Románia számára az amerikai választások eredménye elsősorban biztonsági szempontból fontos. Az ukrajnai háború, a Fekete-tenger térségében kialakult helyzet és Moldova jövője miatt Bukarestnek különösen sokat számít, milyen irányt vesz Washington külpolitikája.

Kapcsolódó

Financial Times: A félidős választások eredménye a vég kezdete Donald Trump számára

Az amerikai félidős választások „a vég kezdetét" jelentik Donald Trump amerikai elnök számára – írta a demokraták nagyarányú győzelmének várható következményeiről összeállított szerdai helyzetértékelésében a Financial Times.

Egyesült Államok időközi választások Donald Trump demokraták

Az Egyesült Államok katonai jelenléte ráadásul Romániában is kézzelfogható, gondoljunk csak a Konstanca melletti Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra vagy a Deveselu-i rakétavédelmi rendszerre. A NATO keleti szárnyának megerősítése így olyan kérdés, amelyben az új kongresszus döntéseinek is jelentősége lehet.

A változások hatását Erdélyben is megérezhetjük, különösen akkor, ha Washington módosít az Európával szembeni vámpolitikáján, vagy új döntéseket hoz az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A demokraták győzelme azonban nem jelenti automatikusan az amerikai külpolitika megváltozását, hiszen annak irányításában továbbra is Trumpé a meghatározó szerep. Hogy a választási fordulat mit hoz Románia és Európa számára, az elsősorban a januárban felálló új kongresszus és a Fehér Ház együttműködésén múlik majd.