Portugália és Kanada bejelentette, hogy lemond az ötödik generációs amerikai vadászgépekről, illetőleg korlátozza azok beszerzését. A francia elnök azonnal rástartolt az új washingtoni vezetés által keltett aggályokra, és arról igyekszik meggyőzni a szövetségeseket, hogy válasszák az európai védelmi vállalkozókat és fegyverrendszereket.

Egyre több kérdést vet fel az Egyesült Államok szövetségesei körében a Donald Trump második elnökségével debütáló kül- és biztonságpolitikai váltás. Az egyik ilyen az F-35-ös vadászgépekkel kapcsolatos. Felmerült, hogy a Lockheed Martin úgynevezett vészkapcsolót (angol kifejezéssel: kill switch) épített be a gépek szoftverébe, melynek révén Washington távolról deaktiválhatja a külföldre eladott F-35-ösöket.

Szakértők szerint egy ilyen kapcsoló létezése jóformán kizárt, hiszen erősen sebezhetővé tenné az F-35-ösöket idegen hatalmak támadásaival szemben. Viszont az nemcsak elképzelhető, hanem immár bizonyított is, hogy az Egyesült Államok kormánya kénye-kedve szerint korlátozhatja a külföldre eladott fegyverrendszerek bizonyos funkcióit. Jó példa erre az Ukrajnába küldött HIMARS sorozatvető, amelynek hatótávolságát előbb 70, majd 130 kilométerre korlátozták, miközben a maximális hatótávja 300 kilométer körül van. Más jellegű, friss példa szintén Ukrajnából: a Patriot légvédelmi ütegekhez használt elfogórakétákat Kijev máshonnan nem tudja beszerezni, ha Washington megtagadja a készletek feltöltését.

Mindez hatványozottan érvényes a legkorszerűbb, ötödik generációs vadászrepülőgépekre. Szakértők szerint az úgynevezett küldetési adatfájlok („mission data files”) rendszeres frissítései nélkülözhetetlenek a bevetések sikeres végrehajtásához. Ezek hiányában a gép gyakorlatilag vakon repül; „nem tudja”, milyen fegyvereket szállít; képtelen megkülönböztetni a barátot az ellenségtől – hogy csak néhány problémát említsünk.F-35-ös vadászgép | Fotó: US Air Force/Facebook

Elsőként a portugálok fogalmazták meg nyilvánosan is a kételyeiket, majd a kanadaiak jelentették be, hogy európai alternatívákban gondolkodnak.

Portugália leköszönő védelmi minisztere, Nuno Melo egy portugál újságnak adott múlt csütörtöki interjújában azt mondta: az Egyesült Államok közelmúltbeli állásfoglalásai arra kényszerítik Lisszabont, hogy újragondolja az F-35-ösök vásárlását. Melo szerint az Egyesült Államok kiszámíthatatlanná vált, a jövőben korlátozásokat vezethet be a repülőgépek használatára, karbantartására vagy alkatrészeire nézve. Portugália különféle lehetőségeket fontolgat az F-16-osok cseréjére. (Ezekből vásárolt korábban Románia 12 darabot.) Utólag a lisszaboni védelmi tárca a Politico kérdésére azt írta: az F-35-ös vadászgépeket nem zárják ki az F-16-osok helyettesítését célzó eljárásból, viszont a minisztérium a szelekció során figyelembe vesz olyan kritériumokat, mint „a geopolitikai kontextus” vagy „a repülőgépek használatára vonatkozó korlátozások mértéke”.

Az egy hete beiktatott új kanadai miniszterelnök, Mark Carney egyik első intézkedése az volt, hogy utasította a védelmi miniszterét a Lockheed Martinnal kötött 13,3 milliárd dollár értékű szerződés felülvizsgálatára. A 2023-ban aláírt egyezség értelmében az amerikai vállalat 88 darab F-35 típusú vadászbombázót szállítana Kanadának. Az ottawai védelmi minisztérium szerint a szerződés érvényben marad, viszont előfordulhat, hogy Kanada csupán azt a 16 darab ötödik generációs repülőgépet veszi át, amelyre jogilag kötelezettséget vállalt.

Mark Carney lépése egyértelmű válasz az Egyesült Államok által indított kereskedelmi háborúra, illetve Donald Trump elnök visszatérő fenyegetődzésére, miszerint a kanadai termékeket sújtó növekvő vámtarifák célja rákényszeríti az északi szomszédot, hogy az 51. államként csatlakozzon az Egyesült Államokhoz.

A hagyományokkal szakítva Kanada frissen hivatalba lépett miniszterelnöke elsőként nem a szomszédos Egyesült Államokba látogatott, hanem Európát kereste fel. Mark Carneyt a hét elején fogadta Párizsban Emmanuel Macron francia elnök, majd Londonban Keir Starmer brit kormányfő. A látogatás szimbolikus jelentőségén túl Carney méltatta Kanada és az európai államok összefogását, utalva egyebek közt arra, hogy az ottawai kormány is csatlakozott az Egyesült Királyság és Franciaország által kezdeményezett „hajlandók szövetségéhez”, amelynek célja Ukrajna védelmének biztosítása az USA külpolitikai irányváltása után. „Mi vagyunk a legeurópaibb nem európai nemzet” – hangoztatta a kanadai kormányfő a Macronnal közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Ugyanakkor kijelentette, hogy a Washingtonból érkező „tiszteletlen” megjegyzéseknek „véget kell érniük” ahhoz, hogy „leülhessünk áttekinteni szélesebb partnerségünket az Egyesült Államokkal”. Azt is hozzátette, hogy Kanada érdeklődik az Európai Bizottság által meghirdetett 800 milliárd eurós újrafegyverkezési program (ReArm Europe) iránt, illetve alternatív fegyverbeszállítókat keres. Londonban konkrétan kitért arra is, hogy Kanada az amerikai vadászrepülőgépekre keres lehetséges alternatívákat, mert túlságosan az Egyesült Államokra támaszkodik.

„Nyilvánvaló, hogy biztonsági kapcsolatunk túlságosan az Egyesült Államokra fókuszál. Diverzifikálnunk kell” – mondta újságíróknak londoni látogatásán a kanadai kormányfő, megjegyezve, hogy a védelmi költségvetés mintegy 80 százalékát amerikai fegyverekre költik. Utalt arra, hogy az alternatívák nemcsak költséghatékonyabbak lehetnek, de azok jelentős részét Kanadában gyárthatnák le, munkahelyeket teremtve.

Mark Carney nem nevezett meg egyetlen alternatív repülőgépgyártót sem, de köztudott, hogy Kanada a Saabbal is tárgyalt, mielőtt leszerződött volna a Lockheed Martinnal. A svéd gyártó ajánlatának része volt az is, hogy a Kanadának szállítandó Gripeneket helyben gyártanák le.

Ráadásul a Gripenek nagyságrendekkel olcsóbbak. Egy F-35-ös ára 85 és 100 millió dollár között mozog, viszont az üzemeltetési költségek teszik igazán drágává. Az Ausztrál Királyi Légierő (RAAF) számításai szerint a hagyományos F-35A típus – 30 éves üzemidővel és évente 200 óra repüléssel számolva – óránként 21 ezer amerikai dollárt „éget el”. A vertikális fel- és leszállásra alkalmas F-35B változat üzemeltetése repülési óránként 31 ezer dollárba kerül. Ezzel szemben a magyar légierő által is használt Saab JAS 39 Gripen óránként 4700 dollárból repül.

A magyar hadsereg áltla használt Gripenek | Fotó: MTI

Az F-35 az Egyesült Államok által valaha gyártott legdrágább fegyverrendszer. A fejlesztés nem várt buktatói és késései miatt már csaknem kétszer túllépte a programra eredetileg szánt büdzsét. A költségek csökkentésének egyik módja, ha az USA több repülőgépet ad el külföldre. Ezért jelentene nagy csapást, ha éppen a fontos NATO-tagországok elkezdenének kihátrálni.

Nem Svédország az egyetlen, amely profitálhatna a váltásból. Az F-35 alternatívájaként emlegetik a német, spanyol, olasz és brit közös fejlesztésű Eurofighter Typhoont, illetve a Dassault Rafale-t, amelyet Franciaország mellett Európában a görög, a horvát és a szerb légierő is megrendelt.

Emmanuel Macron francia elnök azonnal rástartolt az USA új vezetése által keltett aggályokra, és arról igyekszik meggyőzni Franciaország szövetségeseit, hogy válasszák az európai védelmi vállalkozókat és fegyverrendszereket. „Akik F-35-öt vásárolnak, azoknak ajánlani kell a Rafale-t. Így fogjuk növelni a tempót” – idézte a francia elnököt a La Dépêche du Midi című lap.

Az európai országok számára eddig kényelmesebb megoldásnak tűnt az amerikai katonai fejlesztésekre hagyatkozni, azonban megfigyelők szerint a második Trump-adminisztráció Európa-politikája fordulópontot hozhat ezen a téren, még ha nem is azonnal.