Franciaországban tömeges részvételre számítanak a hatóságok és a szakszervezetek is a nyugdíjreform ellen kedden kezdődő határozatlan idejű általános sztrájkban. A törvénytervezet elleni hatodik tiltakozónapon az egységet hirdető szakszervezetek célja az ország megbénítása munkabeszüntetésekkel és utcai felvonulásokkal.

„Arra kérem az ország dolgozóit, az állampolgárokat, a nyugdíjasokat, hogy tömegesen jöjjenek tüntetni kedden” - mondta hétfőn Laurent Berger, az általában reformpárti CFDT szakszervezet főtitkára. „A köztársasági elnök nem maradhat süket” - tette hozzá.

A négy vasutasszakszervezet már az ötödik tiltakozó nap után, február 16-án jelezte, hogy ha a kormány a tüntetések ellenére sem mond le a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62 évről 64 évre emeléséről, akkor március 7-től az egész országot megbénító, határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek.

Az első tiltakozónapot január 19-én tartották a szakszervezetek a reform ellen, amelyet a felmérések szerint a franciák többsége nem támogat, és igazságtalannak tart, elsősorban azért, mert a teljes összegű nyugdíjért kötelező 43 éves szolgálati időt és a 64 éves nyugdíjkorhatárt egyszerre kívánja érvényesíteni, s így a fizikai munkakörökben dolgozók számára hátrányosabb lesz a jelenlegi rendszernél.

A szakszervezetek több mint egy hónapja azt hangoztatják, hogy az országnak fel kell készülnie egy legalább 24 órás teljes leállásra, amelyet határozatlan idejű, naponta megújítható sztrájkokkal és tömegtüntetésekkel kívánnak elérni a stratégiai ágazatokban annak érdekében, hogy a kormány visszavonja a reformjavaslatot. A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint 1 millióan vonultak utcára országszerte, a hatóságok kedden 1,1 és 1,4 millió közötti tüntetőre számítanak mintegy kétszáz városban.

A teherszállítók már hétfőn forgalomlassító megmozdulásokat tartottak az autóutakon, az energiaszektorban dolgozók pedig már pénteken megkezdték a termeléscsökkentést. Az előzetes jelzések szerint a tanároknak 60 százaléka tart kedden munkabeszüntetést, a vasúti és a párizsi tömegközlekedésben kedden és szerdán is fennakadások várhatók.

A nyugdíjreformot előíró törvénytervezet vitája több mint két héttel ezelőtt szavazás nélkül fejeződött be a nemzetgyűlésben, a szenátusban pedig pénteken ér véget a vita, mielőtt a két ház közös bizottsága összeül a végleges szöveg elfogadására. A kormány többször is hangoztatta, hogy hajlandó a szöveg javítására, elsősorban a nők helyzetét illetően, ami az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak egyik fő követelése ahhoz, hogy megszavazzák a javaslatot.

A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.

A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges többséggel parlamentben, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.