Felér egy kormányprogrammal az alakulóban lévő uniós végrehajtó testület számára az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Mario Draghi által készített jelentés az európai versenyképességről – véli Winkler Gyula EP-képviselő. Ugyanakkor az RMDSZ politikusa szerint kérdés, hogy az Európai Parlamentben az új biztosjelöltekkel egy időben bemutatott dokumentum „csak játék a szavakkal”, vagy jelentősen befolyásolják az Európai Bizottság közpolitikáit a következő öt évben.

Ursula von der Leyen (VdL), az Európai Bizottság időközben újraválasztott elnöke egy éve kérte fel Mario Draghi volt olasz technokrata kormányfőt, az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnökét, hogy készítsen reformjavaslatokkal kiegészített jelentést az EU versenyképességének helyzetéről és kilátásairól. Az eredetileg sokkal korábbra várt, 400 oldalas dokumentumot végül kedden mutatták be az Európai Parlamentben, az új Európai Bizottság összetételével egy időben.

A jelentés megállapítja: az EU-nak átfogó és sürgős reform van szüksége, különben súlyos következményekkel kell szembenéznie. Draghi kiemeli, hogy 2002 óta kétszeresére nőtt az amerikai és az európai GDP közötti szakadék (15-ről 30 százalékra), a szétfejlődés fő oka pedig a termelékenységben keresendő. Az európai életmód fenntartása a versenyképesség javításán múlik, ehhez pedig szorosabb együttműködésre és integrációra van szükség az európai nemzetek között – hangsúlyozta az EP előtt a veterán olasz politikus.

Mario Draghi szerint az EU-nak három kulcsfontosságú kérdésre kell összpontosítania: az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni technológiai és innovációs szakadék megszüntetésére; a klímacélok és a versenyképesség növelésének összekapcsolására; valamint Európa biztonságának fokozása és a külföldi gazdasági hatalmaktól való függőségének csökkentésére.

„Az elmúlt hetekben azt hallhattuk, hogy most már nem zöld megállapodásról kell beszélni, hanem egy tiszta ipari megállapodásról; hogy a versenyképesség fontos” – értékelte a Maszol kérdésére Winkler Gyula RMDSZ-es (néppárti) EP-képviselő felidézve, hogy a minap a Draghi-jelentéshez hasonló konklúziókat fogalmazott meg a Stratégiai párbeszéd az uniós mezőgazdaság jövőjéről záródokumentuma. Ebben azt javasolják, hogy ne a mezőgazdasági támogatások kárára fizessék ki a környezetvédelmi és klímaváltozás elleni intézkedések költségeit, hanem hozzanak létre egy külön alapot a méltányos átállás finanszírozására. „Mi ugyanezt mondtuk a kampányban” – emlékeztetett Winkler.

A Draghi-jelentésben több realizmus van, és „kevesebb militantizmus, mint az előző évek ideológiafűtött vitáiban”, kérdés viszont, hogy „ez nem csupán játék-e a szavakkal” – fűzte hozzá arra a kérdésünkre reagálva, hogy milyen hatással lehet a Draghi-jelentés az új Európai Bizottságra, illetve az EB által fejlesztett közpolitikákra.

Winkler szerint nehéz e téren következtetéseket levonni az Európai Bizottság mögött álló parlamenti többség politikai összetételéből. Felidézte, hogy öt évvel ezelőtt a Zöldek nem támogatták Von der Leyent, ennek ellenére a politikus által több alkalommal „mélyzöldként” jellemzett politikákat vitt első mandátuma idején. Ezzel szemben idén az időközben megfogyatkozott zöld frakció száz százalékban megszavazta a bizottsági elnököt, miközben a néppárti és a szocialista frakcióban voltak olyanok, akik nem támogatták – közöttük az RMDSZ két képviselője. Mindazonáltal a második VdL-bizottság fókusza változhat, ha az elnök asszony magáévá teszi Draghi „zöld növekedés” vízióját a kompromisszummentes „zöld megállapodás” helyett. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályok rugalmasabbá válnak, vagyis hangsúlyosabb lesz a növekedés, mint a zöld.

Ebben a kontextusban Winkler emlékeztetett, hogy közvetlenül az új Európai Bizottság beiktatása után elkezdődik az Európai Unió következő hétéves költségvetésének az előkészítése. Ekkor körvonalazódik, hogy milyen közpolitikák lesznek, hogyan fog kinézni a kohéziós politika és a közös agrárpolitika, mit jelent az új védelmi politikának a kialakítása. Ezek függvényében eldől, hogy „végérvényesen elveszítettük a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, vagy pedig létezik esély arra, hogy az EU visszaépítse az iparát és helyreállítsa a versenyképességét” – mondta.

Az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) alelnöke hangsúlyozta: amikor nagyjából három évtizeddel ezelőtt Európa a szolgáltatás alapú gazdasági építkezést választotta, akkor „lemondott a kreativitásról, az innovációról, és most annak az árát fizetjük”. A kérdés az – fűzte hozzá –, hogy honnan teremtjük elő az újjáépítéshez szükséges gigászi forrásokat, illetve lehetséges-e egyáltalán a Marshall-tervet többszörösen meghaladó programot végrehajtani. Nem túl biztató, hogy az összehasonlíthatatlanul kisebb helyreállítási alapok felhasználásával is gondok vannak mindenfelé, nemcsak Romániában. Pedig a helyreállítási alap értéke 750 milliárd euró, de öt évre – emelte ki Winkler.

Ezzel szemben az EKB volt vezetője szerint a növekedés ösztönzéséhez évente van szükség mintegy 750-800 milliárd euró beruházásra. Ideje bevetni az eurókötvényeket, és megszüntetni a nemzeti vétókat, ami sok esetben visszaveti az EU versenyképességét. Csakhogy Németország és Hollandia máris jelezte, hogy ellenzi a közös uniós hitelfelvételt, az egyhangú döntéshozatal feladásába pedig Magyarország biztosan nem menne bele, de talán más tagállamok sem. A bankok – ahogy a Draghi-jelentés is kiemeli – nem jeleskednek az innoválás finanszírozásában, mivel az ilyen beruházások „türelmes és kockázattűrő” részvényeseket igényelnek.

Winkler szerint a „takarékos” északi államok hozzáállása aligha fog változni a közös hitelfelvételt illetően, de van még egy út: a privát tőke. „A privát tőke bevonzásának viszont van egy feltétele, a bürokrácia csökkentése. Az elmúlt néhány évben ijesztő mértékben nőtt az uniós bürokrácia, megnyomorítva a vállalkozásokat, és rendkívül problémássá téve az európai alapok lehívását. Ezzel párhuzamosan megindult egy jelentős tőkekivonulás az EU-ból, elsősorban az Egyesült Államok irányába” – magyarázta a közgazdász-politikus.

(Nyitókép: https://commission.europa.eu)