Szerdán kezdődik Frízföldön a FUEN 63. kongresszusa
Az európai őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi csoportok legnagyobb ernyőszervezete a tavalyi kolozsvári kongresszust követően idén Európa Kulturális Fővárosában tartja éves rendezvényét, amelynek június 20–24. között a hollandiai Leeuwarden/ Ljouwert, Frízföld fővárosa ad otthont.
Az RMDSZ a Minority SafePack európai kampányának hajtómotorjaként az elmúlt évben bebizonyította: képes összetett európai kampányt lebonyolítani, elindította az őshonos kisebbségek mozgalmát, a magyar emberek ügyét pedig elvitte Európába. Június 21-én, csütörtökön, holland idő szerint 11 órakor az európai polgári kezdeményezés jövőjéről szerveznek kerekasztal-beszélgetést.
Kelemen Hunor szövetségi elnök vezeti az RMDSZ küldöttségét, és a szövetség két európai parlamenti képviselője, Winkler Gyula és Sógor Csaba felszólal a rendezvényen, amelyen jelen lesz többek közt Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különleges jelentéstevője, Bob Deen, az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának Hivatala képviselője, Bernd Fabritius, a német szövetségi kormány kisebbségügyi biztosa, Deli Andor és Csáky Pál EP-képviselők, valamint Magyar Anna ET-raptőr is.
Ünnepelni és tervezni
„A kongresszuson idén is európai kisebbségek helyzetén és az előttük álló kihívásokon lesz a hangsúly. Azonban ezúttal az ünneplésnek is komoly szerep jut a FUEN eddigi legnagyobb projektje, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sikeres aláírásgyűjtési kampányát követően. Az ünneplésen túl azonban gondosan meg kell terveznünk a kezdeményezésünk következő lépéseit, az ezzel kapcsolatos teendőket is” – fogalmazott a kongresszus kapcsán Vincze Loránt FUEN-elnök.
Az Európa Tanács két évtizeddel ezelőtt két fontos kisebbségvédelmi eszközt hozott létre, de sajnos sem a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, sem a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem érte még el eredeti célját – mutatott rá hétfőn, Strasbourgban Vincze Lóránt, a huszadik évfordulóra az Európa Tanácsban szervezett nemzetközi konferencián. A két jogi eszköz tökéletesíthető, amíg még léteznek olyan európai állampolgárok, kisebbségi közösségek tagjai, akik sem egyénenként, sem közösségként nem gyakorolhatják jogaikat, nem élhetnek a nemzetközi jog biztosította lehetőségekkel. Meggyőződésünk, hogy a megfelelő módosítások mellett, a Nyelvi Charta és a Keretegyezmény a kisebbségvédelem valós eszközeivé válhatnak – fogalmazott a FUEN elnöke.
Vincze Románia példáját említette, amely nem csupán késlekedett benyújtani a Keretegyezmény gyakorlatba ültetéséről szóló országjelentést, de végül a tanácsadó testület ellen fogalmazott meg kritikákat, miután az rámutatott a jogi eszköz romániai alkalmazásának számos hiányosságára.
Nem többletjogról van szó
„Ha egy állam azt állítja magáról, hogy mintaértékűen megoldotta a területén élő kisebbségek helyzetét, miközben az adott kisebbség képviselői az ellenkezőjét állítják, az tulajdonképpen a párbeszéd, az együttműködési készség és a jóindulat hiányáról tanúskodik” – mondta Vincze Lóránt. „A közösségi jogok előrelépést jelentenének azoknak a kisebbségeknek, amelyek igénylik ezt, de a kisebbségi jogokról többletjogként beszélni éppen a kisebbségvédelem jogi gyakorlatának lényegi tagadását jelenti. A kisebbségi jog az emberi jogok része. Nem lehet privilégiumnak tekinteni azt, hogy egy őshonos közösség tagjai használhatják anyanyelvüket a közszférában, anyanyelvi oktatásban részesülnek vagy eszközöket kapnak a kultúrájuk megőrzéséhez” – reagált a FUEN elnöke Monica Gheorghița, a román külügyminisztérium államtitkárának a konferencián a romániai magyarság jogvédelmi harcát illető kritikáira.
Az európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet meglátása szerint megfelelőségi ellenőrzésre van szükség, amely feltérképezné, hogy hány tagállam ültette ténylegesen nemzeti törvénykezésébe a Nyelvi Charta és a Kisebbségi Keretegyezmény előírásait, és rámutatna azokra az esetekre, ahol a nemzeti jogrend ellentmond a két nemzetközi dokumentumba foglaltaknak. A FUEN álláspontja szerint kötelezővé kellene tenni az alkalmazási normák kidolgozását a tagállamokban. „Egyes tagállamok szerint a Nyelvi Charta gyakorlatba ültetése túlzott bürokráciát és magasabb költségeket eredményezhet. Minden tagállam kormányának, a döntéshozóknak meg kell értenie, hogy a kisebbségek nyelvének és kultúrájának megőrzése nem luxus, hanem egy alapvető jog” – hangsúlyozta a FUEN elnöke.
Vincze Loránt hozzátette: az őshonos nemzeti kisebbségeknek egyenlő partnerként kell részt venniük a két jogi eszköz módosításának folyamatában. Elmondta: a háromévenkénti jelentéstevés nem megfelelő, hiszen a kisebbségi közösségeket ért jogtiprásokat és sérelmeket azonnal kellene jelezni. A FUEN javaslata, hogy a kisebbségi közösségek legitim képviselőinek lehetőséget biztosítsanak arra, hogy észrevételeiket a három éves ciklusok között is továbbíthassák és választ kapjanak rájuk a tanácsadó testülettől. „A kisebbségek kezébe hatékony eszközöket kell adni, jogi fegyvereket, amelyekkel az asszimilációs kísérletek ellen tudnak fellépni mindenhol Európában, hiszen alapvető joguk a fennmaradásért és a jólétért harcolni szülőföldjükön” – zárta beszédét Vincze Loránt.