banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Kijev: nem teljesíthető a magyar kisebbség minden kívánsága

Ukrajna nem tudja teljesíteni a kárpátaljai magyar kisebbségnek az oktatás nyelvére vonatkozó minden kívánságát - jelentette ki Olena Zerkal, európai integrációért felelős ukrán külügyminiszter-helyettes az Ötös ukrán televízió műsorában, amelyből kedden idézett részleteket a Zerkalo Nyegyeli című hetilap internetes oldalán.

A diplomata szerint Ukrajna túl sok időt - a függetlenné válásától számítva 25 évet - vesztegetett el úgy, hogy nem oldotta meg a nyelvi kérdést, ami miatt ezt már „pszichológiai válság” nélkül nem lehet orvosolni. 

„Tudjuk, mit akarunk elérni. Természetesen nem vagyunk képesek a magyar nemzeti közösségnek az általa megfogalmazott minden érdekét kielégíteni (...) Érdekeltek vagyunk az állam fejlesztésében, márpedig ez összefügg a nyelv fejlesztésével is. Minden állam a (közös) nyelvre, és nyelvének kultúrájára épül. Ezen minden ország keresztülment” – fogalmazott a miniszterhelyettes. Példaként hozta fel Franciaországot, ahol - mint rámutatott - annak idején megtiltották a francián kívül minden más nyelv használatát. 

Kitérve arra, hogy Magyarország vétója miatt meghiúsult az Ukrajna-NATO bizottság védelmi miniszteri szintű - február közepére tervezett - találkozója, kifejezte meggyőződését: ha Kijev tovább folytatja az ország védelmi rendszerének reformját, akkor Budapest nem lesz képes megakadályozni Ukrajna közeledését a NATO-hoz. 

A tavaly ősszel elfogadott új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük Magyarország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban fogják engedélyezni, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is. 

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikk életbe léptetéséig. Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter február elején kijelentette, hogy tárcája elfogadja a Velencei Bizottság ezen ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a 7. cikkben foglaltak bevezetéséig. A múlt héten a kormány be is terjesztette a parlament elé azt a indítványt, amely az oktatás nyelvéről szóló rendelkezések bevezetését 2020-ról 2023-ra módosítja.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?