Észtország fővárosában, Tallinban a külügyminiszterterek találkozója után, szeptember 7–9. között tartották meg azt az interparlamentáris konferenciát, melynek fő témája a közös európai védelmi és biztonságpolitika volt. A részletekről Biró Rozália Bihar megyei képviselő, az alsóház külügyi bizottságnak elnöke tájékoztatott csütörtökön Nagyváradon.

Biró Rozália beszámolója szernt Kersti Kaljulaid, Észtország elnöke elmondta, hogy az észt elnökség alatt megváltoztatnák azt a mentalitást, mely szerint akár a döntéshozók, akár a közösség tagjai alábecsülik az unió szerepet és erejét.

A konferencia egyik kulcskövetkeztetése szerint a politikusok szerepe abban áll, hogy figyelmeztessenek a valós nemzetközi feszültségekre, amelyekben az unió működik, ilyen például az Egyesült Államok, Donald Trump. Az amerikai elnökről Federica Mogehrini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, nagy kérdőjelt jelen, ahhoz képest, hogy például a NATO-val kapcsolatos álláspontja javult. Emmelett feszültségforrás a kiszámíthatatlan Észak-Korea is.

Ilyen körülmények között fontos a közös európai védelmi stratégia és biztonságpolitika kidolgozása, és bár ezt tételesen nem mondták ki, de a jelek arra mutatnak, hogy sor kerülhet egy közös európai haderő létrehozására is, összegezte Biró Rozália. Erre a NATO-val való jó kapcsolatok mellett is szükség lehet, és az EU vezetői abban egyetértenek, hogy közös stratégia kell, amelynek a NATO stratégai partnere, de emellett szükség lehet saját hadseregre is. A közös biztonságpolitika és védelmi stratégia mellett ugyanakkor anyagi forrásokat is el kell különítenie minden tagállamnak, tette hozzá. A cél nem az, hogy militarizálják az uniót, de szükség van ara, hogy szükség esetén válaszlépéseket tehessenek.

A konferencián a Brexitről is szó esett, a tárgyalások nem lesznek annyira egyszerűek, mint a felek hitték, de lényeges pont az is, hogyan töltik be a Nagy-Britannia kiválása azután keletkező anyagi, gazdasági, know-how, űrt. A főbiztos ugyanakkor elmondta: az elv az, amit meg kell érteniük a briteknek és a kilépésen gondolkodnának egyaránt, az, hogy akik az EU-ban vannak, tárgyalnak és döntenek, akik nincsenek az EU-ban, részt vehetnek a tárgyalásokon de nem lesz szavuk.

Az EU struktúráinak és hatékonyságának, anyagi forrásai elosztásainak reformjára is szükség van, mondta Biró Rozália, aki szerint másik lényeges pontja volt a találkozónak, hogy szó esett arról, hogy azokkal az országokkal, akik csatlakoznának az unióhoz, párbeszéd és hangsúlyos együttműködés szükséges minden területen, ami nyitást jelent az eddigi csatlakozási politikához képest

Az ENSZ BT nem állandó tagságért lobbiznak

Szerdán indította el a román külügyminisztérium el azt a kampányt, melynek keretében azért lobbiznak majd, hogy Románia 2020-21-ben az ENSZ biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává váljon, mondta Biró Rozália. Az ország 1955-ös ENSZ-csatlakozása óta már volt a BT nem állandó tagja 1962-ben 1976-77-ben, és 1990-91-ben és 2004-05-ben, pontosította a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.

A tagságról 2019-ben döntenek majd, így nem korai a kampány elindítása, melynek fő célja, hogy a Románia külképviseletein lobbizanak majd támogatásért a nem állandó BT-tagság elnyeréséért. A tagságra egyébként Románia mellett Észtország pályázik még.
A belső bizonytalanság, a politikuson ellentétes nyilatkozatai jelentősen csökkentik az ország esélyeit, mondta Biró Rozália, az idejében elkezdett kampány ezért is jó ötlet. A nem állnaó tagság elnyerésének stratégiáját és akciótervét kidolgozták, a mottó: Románia, elköteleződés a béke, az igazságszolgáltatás és a fejlődés mellett. A részleteket a külügyminisztérium honlapján találják.

Fried Noémi Lujza