A korábban tervezettnél jóval később, csak délután fél négykor ültek össze ismét a csúcsvezetők az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek Brüsszelben zajló rendkívüli találkozóján, az elnöklő Herman Van Rompuy szándékai szerint ez az utolsó munkaülés.

A szünetek egyikében Orbán Viktor magyar kormányfő és Traian Băsescu román államelnök a két ország közötti feszültséget tüntetően semmibe véve jó kedélyűen adomázott.

A délelőtt elrendelt, elhúzódó szünetnek az volt a célja, hogy Van Rompuy, a tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács elnöke végleges megállapodástervezetet dolgozzon ki a 2014 és 2020 közötti időszak uniós keretköltségvetésének ügyében.

A csúcstalálkozó hivatalosan csütörtök este tízkor kezdődött, de a tárgyalóküldöttségek különböző csoportösszetételekben már délutántól egyeztettek a középtávú büdzséről. Ennek a kérdésnek már tavaly november végén is szenteltek egy rendkívüli EU-csúcsot, de akkor nem sikerült megállapodásra jutni.

Péntek reggel uniós tisztségviselők azt mondták, hogy nagy vonalakban - legalábbis a kiadási oldal főösszegét illetően - megállapodás született, és már csak az egyes fejezetek résztételeiről folyt a vita.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szünetben újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett: több esély van a megegyezésre, mint arra, hogy anélkül távoznak Brüsszelből a résztvevők. Ami a magyar ügyek állását illeti, azt mondta: nem akar előre inni a medve bőrére, "de eddig minden abba az irányba és olyan sebességgel halad, ahogy az Magyarország érdekének megfelel".

"Legjobb várakozásaink szerint haladnak a tárgyalások" - mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzet még javulhat, de romolhat is.

"Hiába értünk el jó részeredményeket, mert még annál is jobbakat értünk el, mint ami a javaslatban van, az csak akkor tekinthető eredménynek, ha a végén kezet rázunk, és ez még nem történt meg" - emelte ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy a legnagyobb kihívást a tárgyalásokon az jelenti, hogy "a britek érdekeit össze lehessen egyeztetni a kontinens érdekeivel", a britek ugyanis elsősorban a keretköltségvetésben szereplő tényleges kifizetések mértékét tartják szem előtt, míg a többiek a kötelezettségvállalásokra összpontosítanak.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke délelőtt csalódást keltőnek nevezte a lehetséges megállapodásról eddig kiszivárgott híreket. Szóvá tette, hogy a tagországok vezetői tovább nyitnák az ollót a finanszírozási kötelezettségvállalások és az ettől elmaradó tényleges kifizetések felső határa között. Ez - állapította meg - az EU-költségvetés deficitessé tételének az irányába mutat, amit ő az uniós alapszerződések értelmében nem fogadhat el.

Az EP nem jogosult újranyittatni a vitát a keretköltségvetésről, de az egész csomagról szavaznia kell majd igennel vagy nemmel.