Átfogó egészség- és fittségi felmérést végzett a csíkszeredai önkormányzat a város felső tagozatos és középiskolás diákjai körében a Fitszereda program keretében. A pénteken ismertetett eredmények szerint a gyermekek jelentős része nem mozog eleget, tízből hét diáknak pedig valamilyen hátpanasza van.

Az elmúlt év őszén elindított program első eredményeit pénteken sajtótájékoztatón ismertették a csíkszeredai városházán. A kutatás szakmai partnerei a Magyar Diáksport Szövetség, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Hargita Megye Tanfelügyelősége és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa voltak.

A tájékoztató elején Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere hangsúlyozta: a városvezetés célja olyan programok elindítása, amelyek javítják a közösség fizikai és lelki egészségét. „A városvezetés számára stratégiai kérdés a gyermekek egészségi állapota. Fontos, hogy tudományos alapokon lássuk, honnan indulunk, hol vannak problémák, és min kell változtatni. A felmérés célja nem csupán az adatgyűjtés, hanem az is, hogy cselekvési alapot biztosítson” – fogalmazott az alpolgármester.

Hozzátette: Romániában elsőként indítottak ilyen, több évre tervezett programot, amelynek eredményei csak hosszabb távon mutatkozhatnak meg. A szülők a jövőben hozzáférhetnek majd gyermekeik adataihoz, egyelőre a testnevelő tanárokon keresztül, ugyanakkor a városi szintű eredményeket a tanév végéig iskolákra lebontva is közlik.

Kapcsolódó

Felmérik a csíkszeredai diákok fittségi állapotát

Az ősszel induló Fitszereda program keretében felmérik és értékelik a város iskoláiba járó felső tagozatos és középiskolás diákok egészségközpontú fittségi állapotának mérése és értékelése.

Csíkszereda sport egészségi felmérés fittségi teszt

Karácsony Péter, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának helyettes tanára, a Xantus János Általános Iskola testnevelő tanára és a kutatási program egyik koordinátora felidézte: a felméréssel kapcsolatos szakmai egyeztetések egy évvel ezelőtt kezdődtek. „Az alapelv az volt, hogy minden lépés szakmailag megalapozott legyen” – mondta, hozzátéve, hogy ezért vonták be dr. Csányi Tamást, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Testnevelés-elméleti és Oktatásmódszertani Tanszékének vezetőjét.

A programba Csíkszereda mind a 14 iskoláját sikerült bevonniuk. Több mint 4500 diák vett részt a felmérésben, amelyben harminc testnevelő tanár működött közre. A kutatás fizikai tesztekből és két kérdőívből állt.

Három fő területet vizsgáltak

Dr. Csányi Tamás ismertetése szerint a program több évtizedes tapasztalatokra épülő, szisztematikusan felépített módszertan alapján zajlott. A felmérésben 3200 középiskolás és 1340 általános iskolás diák vett részt. Három fő területet vizsgáltak: a fizikai teljesítményt és készségeket, a mozgásos aktivitást és életmódot, valamint a gerincegészséget és a hátfájással kapcsolatos panaszokat.

Az eredmények szerint a 10–19 éves korosztály körében a túlsúly és az elhízás együttes aránya 20 százalék, amit a szakember kedvező értéknek nevezett. Ugyanakkor nagy arányban vannak jelen az alultápláltnak számító, sovány kategóriába tartozó gyermekek is.

A szív- és érrendszeri állóképességet vizsgálva már kedvezőtlenebb eredmények születtek: települési szinten a gyermekek csupán fele érte el az egészségzónának megfelelő szintet. A szakember rámutatott: az életkor előrehaladtával jelentősen romlanak az eredmények. Míg 10–11 éves korban a gyermekek mintegy 70 százaléka teljesíti az egészséges minimumszintet, addig középiskola végére ez az arány 28 százalékra csökken.

A lányok sokkal érintettebbek

Dr. Csányi Tamás szerint különösen aggasztó, hogy a lányok sokkal inkább érintettek a mozgásszegény életmódban, főként középiskolás korban. „Népegészségügyi szempontból kulcskérdés, hogyan tudjuk a lányokat visszavezetni a sportba. Az ő érdeklődésük inkább az esztétikumhoz, az egyéni kihívásokhoz és a közösségi, táncalapú mozgásformákhoz kapcsolódik” – fogalmazott. 

A felmérés az erőképességet is vizsgálta, amely az anyagcsere és a csontok egészsége szempontjából is meghatározó. A kézi szorítóerő mérésével arra jutottak, hogy a gyermekek mintegy 70 százaléka elérte az egészségzónát, míg körülbelül hét százalékuk a gyenge csontsűrűséget jelző piros zónába került. Az egyéb erőnléti tesztek eredményei kiegyensúlyozottabb képet mutattak: a diákok mintegy kétharmada megfelelő erőképességgel rendelkezik.

A kérdőíves felmérésből ugyanakkor kiderült: a gyermekek mindössze 14 százaléka teljesíti az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott napi minimum 60 perc közepes intenzitású mozgást. A szakember szerint ebben jelentős szerepe van annak, hogyan jutnak el a gyermekek az iskolába. „Az autós szállítás komoly tényező a mozgásszegény életmód kialakulásában. A csíkszeredai eredmények alapján a gyermekek egyharmadát minden nap autóval viszik iskolába, miközben aktívan – gyalog, kerékpárral vagy rollerrel – csak a diákok fele közlekedik” – mutatott rá.

Nem futkosnak szünetben

A kutatás szerint az iskolai szünetekben is rendkívül alacsony a mozgás aránya: a diákok kétharmada azt nyilatkozta, hogy szinte egyáltalán nem mozog az óraközi szünetekben. „A tízperces szünetek önmagukban is rövidek, ráadásul a gyerekek többsége ezt az időt sem használja mozgásra” – jegyezte meg dr. Csányi Tamás, aki szerint az iskolák sokkal nagyobb szerepet vállalhatnának az aktívabb életmód ösztönzésében.

A felmérés azt is vizsgálta, mennyit sportolnak a gyermekek az iskolán kívül. A válaszadók 37 százaléka semmilyen rendszeres sporttevékenységet nem végez, további 30 százalék pedig csak alkalmanként mozog. A szakember kiemelte: ebben a kategóriában is jóval több lány érintett. A képernyőhasználat szintén aggasztó képet mutat: a gyermekek 36 százaléka napi három óránál is több időt tölt képernyő előtt.

A kutatás egyik legriasztóbb eredménye a gerincegészséggel kapcsolatos. A felmérés szerint a diákok csupán 30 százaléka panaszmentes, vagyis tízből hét gyermeknek van valamilyen hátfájása vagy gerincproblémája. Dr. Csányi Tamás szerint ez összefügg a magas képernyőidővel, a mozgáshiánnyal és azzal is, hogy viszonylag kevés gyermek vesz részt rendszeres iskolai sporttevékenységekben.

A Maszol kérdésére Sógor Enikő elmondta: szeretnék folytatni a programot, ehhez pedig pályázati forrásokat keresnek. „A nyitottság megvan a testnevelő tanárok részéről. Rajtunk múlik, hogyan használjuk fel ezeket az adatokat, és miként kommunikálunk a szakma, a szülők és a diákok felé. A cél az, hogy a következő években pozitív irányú változások legyenek mérhetők” – fogalmazott az alpolgármester.

(Borítókép: pixabay)