Az amerikai igazságügyi miniszter „utálatos hazugságnak” nevezte, hogy összejátszott volna az oroszokkal a választási kampány idején. A tárcavezető a szenátus hírszerzési bizottsága előtti keddi meghallgatáson közölte: azért vonta ki magát valamennyi, a választási kampány orosz szálaival kapcsolatos vizsgálat alól, mert az igazságügyi minisztérium belső szabályzatának akart eleget tenni.

Jeff Sessionst a keddi szenátusi meghallgatáson elsősorban az Oroszországgal és az amerikai választásokba történt orosz beavatkozással összefüggő nyomozásokról és a washingtoni orosz nagykövettel folytatott megbeszéléseiről kérdezték a szenátorok.

Az igazságügyi miniszter önként jelentkezett a szenátus hírszerzési bizottságánál a meghallgatásra. Korábban, szintén önként, kivonta magát valamennyi vizsgálatból, amely a tavalyi amerikai elnökválasztás orosz szálaival foglalkozik.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „nem tűrheti” Oroszország beavatkozását az amerikai választási folyamatba. Kifejtette, hogy ő maga ugyan kétszer is találkozott személyesen Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel, de  - mint fogalmazott – „egyetlen alkalommal sem történt semmi helytelen”. Kitartott amellett, hogy a sajtóhírekkel ellentétben nem került sor harmadik találkozóra, amelyet a washingtoni Mayflower szállodában tartottak volna.

A miniszter „utálatos hazugságnak” nevezte, hogy valaha is összejátszott volna az oroszokkal, és leszögezte azt is, hogy azért vonta ki magát a választási kampány orosz szálaival foglalkozó vizsgálatokból, mert az igazságügyi minisztérium belső szabályzatának akart eleget tenni. Nincs rejtegetni valója, mondta, hozzátéve, hogy még a kormányalakítás és a miniszteri megbízatás elfogadása előtt találkozott Kiszljak nagykövettel.

Kérdésre válaszolva Jeff Sessions kifejtette: nincs tudomása arról, hogy Donald Trump választási kampányának munkatársai „összejátszottak volna” orosz tisztségviselőkkel.

A miniszter beszámolt arról, hogy ő javasolta James Comeynak, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatójának leváltását, mégpedig a helyettes igazságügyi miniszternek az FBI berkein belül uralkodó helyzetről készített jelentése alapján.

Arról viszont nem kívánt beszélni, hogy a javaslat előtt egyeztetett-e a Fehér Házzal. Sessions kifejtette, hogy amikor Trump jelölte őt az igazságügyi tárca élére, akkor megvitatták az FBI helyzetét is, s egyetértettek abban, hogy „új kezdetre van szükség” a szövetségi nyomozóhatóságnál.

Sessions egyébként élénken bírálta Comey viselkedését és nyilvános állásfoglalását Hillary Clinton e-mailjeinek botránya ügyében. Ez volt az a skandalum, amely beárnyékolta Clinton elnökválasztási kampányát: külügyminiszterként ugyanis nemcsak a minisztérium hivatalos, tehát biztonságos szerverét használta, hanem a saját, privát e-mail-fiókját is, felvetve annak gyanúját, hogy titkosított információk kerülhettek ki tőle.

A szenátusi meghallgatáson Sessions semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy az elnök találkozott és megbeszélést folytatott az FBI igazgatójával. Ráadásul – mondta – James Comey a Trump elnökkel folytatott megbeszélésein az igazságügyi minisztérium szabályzata szerint járt el. Leszögezte ugyanakkor, hogy az orosz szálak vizsgálatának nem volt szerepe Comey elbocsátásában.

A miniszter nem kívánta kommentálni Trump elnök ezzel kapcsolatos közleményét. Trump ugyanis azt állította, hogy Comey menesztésének oka éppen ez a vizsgálat volt.

Az orosz szálak vizsgálatára kinevezett új, különleges nyomozóval, Robert Muellerrel az igazságügyi miniszternek egyáltalán nincs kapcsolata, ám – mint monta – „maximálisan bízik” benne. Ez utóbbi megjegyzést az elemzők azért tartották fontosnak, mert a szenátusi meghallgatás kezdete előtt sajtóhírek terjedtek el arról, hogy Donald Trump elnök megszabadulna Robert Muellertől.