Jóváhagyta az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfőn az Egyesült Királyság EU-kilépéséről szóló tárgyalások megindítására vonatkozó európai bizottsági javaslatot, és ezzel elhárult az utolsó akadály is az egyeztetések megkezdése elől.

A javaslatot a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó tárcavezetői fogadták el brüsszeli tanácskozásukon. A "valódi" tárgyalások viszont csak a június 8-i brit előrehozott választások után kezdődhetnek meg. "Szeretnénk a lehető legkorábban megtartani az első tárgyalási fordulót, remélhetőleg már a június 19-i héten. Készek vagyunk, jól felkészültünk" - mondta Michel Barnier, a bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója. Hozzátette, előnyös lenne, ha az egyeztetésekről készített első jelentését bemutathatná már az uniós vezetők június végi csúcstalálkozóján.

"A huszonhetek részéről megkezdődhetnek az egyeztetések" - közölte Louis Grech, az EU soros elnökségét betöltő Málta kormányfő-helyettese, kiemelve a bennmaradó tagállamok egységét és egyetértését.

Sabine Weyand, a főtárgyaló helyettese pedig úgy vélekedett, hogy a tagállamok erős és világos mandátumot biztosítottak a brüsszeli testület számára.

A közzétett szöveg az iránymutatásokat is tartalmazza. Ezek közül az egyik legfontosabb a "szakaszos megközelítés", azaz hogy kizárólag akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatairól, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről: az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzésről.

Az első kérdés kapcsán leszögezték, hogy az állampolgári jogok kölcsönösen tiszteletben tartására van szükség, aminek például azt is magában kell foglalnia, hogy öt év után állandó tartózkodási engedélyt kapjanak az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok, illetve fordítva, akkor is, ha ez az idő még nem telt le a kiválás pillanatában.

Hangsúlyozták azt is, az Egyesült Királyságnak eleget kell majd tennie a múltban hozott költségvetési döntések miatti pénzügyi kötelezettségeinek. Az unió ezen felül ahhoz is ragaszkodik, hogy a britek teljes egészében fedezzék a kiválási folyamat költségeit, például a Londonban működő uniós ügynökségek költöztetését is. Ezek mellett kitértek például arra is, hogy a cégeknek ne kelljen visszahívniuk a kiválás pillanatában már egymás piacain lévő áruikat. Mint írták, a jövőbeni kapcsolatokról csak a kilépést követően írhatják alá az egyezséget, de tárgyalni addig is lehet a tárgyalások második szakasza keretében.

A hétfői tanácsülés résztvevői közül többen is az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésének fontosságáról beszéltek. Bert Koenders holland külügyminiszer hangsúlyozta: "rendezni kell a számlát". Sebastian Kurz, az osztrák diplomácia vezetője pedig az EU kiadásainak csökkentését és reformját sürgette, miután - mint mondta - a britek távozása évi mintegy 14 milliárdos lyukat üt az unió büdzséjén. "Számos olyan terület van, ahol pénzt tudunk megtakarítani" - fogalmazott.