Klaus Johannis államfő azt nyilatkozta szombaton az EU-csúcsot követően, hogy az Európai Tanácsban egyetértettek abban, hogy Nagy-Britannia kilépésekor határozottan ki kell állni a polgárok érdekében. 

"Az első, amit a Brexit tekintetében figyelembe kell venni, az az emberek sorsa, a mi esetünkben a Nagy-Britanniában dolgozó román állampolgárok sorsa. Nemcsak a tartózkodási és munkafeltételekről kell beszélni, hanem például a nyugdíjakról is" - jelentette ki Johannis. 

Rámutatott: az az elképzelés, hogy az európai állampolgárok minden jogukat megőrizzék azután is, hogy Nagy-Britannia kilépett az Unióból. 

"A románoknak minden olyan joga meglesz, akárcsak az U27 államok polgárainak. Cserében hajlandók vagyunk meghagyni a brit állampolgárok azon jogait, amelyekkel az uniós állampolgárok rendelkeznek" - hangoztatta Johannis. 

Az államfő hozzátette: miután az emberek sorsáról beszéltek, tárgyalni kell a pénzügyi feltételekről is. 

"Sokan a briteknek benyújtott számláról beszélnek. Nincs szó se benyújtott számláról, se a Nagy-Britannia által fizetett büntetésről, arról van szó, hogy a Brexit kirobbantása előtt voltak bizonyos felvállalt pénzügyi kötelességek és mindenki arra számít, hogy Nagy-Britannia eleget tesz ezeknek" - mondta Johannis. 

Elmondta: az Európai Tanácson a kilépési folyamat "felosztását" kezdeményezték. 

"Előbb csak a kilépésről tárgyalunk, és csak azt követően tárgyalunk az Unió és Nagy-Britannia viszonyáról, hogy ezek a tárgyalások egy bizonyos szintre jutottak" - mondta. 

Johannis szerint arról is döntöttek, hogy a tagállamok ne tárgyaljanak egyenként a Brexitről.