A Minority SafePack az első európai polgári kezdeményezés, amelyet egy megnyert per nyomán jegyzett be az Európai Bizottság, így a kisebbségvédelem ügye már a mainstream médiába és az európai közbeszédbe is bekerült. Az Európai Nemzetisége Föderatív Uniója (FUEN) elnöke, Vincze Loránt szerint az aláírásgyűjtéssel együtt olyan kampányt indítanak el, amelynek végén Brüsszel számára világossá válik: elkerülhetetlen a jogalkotás ezen a területen.

Az Európai Bizottság szerdán részlegesen jóváhagyta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését. Ezek szerint nem fellebbeztek az Európai Unió Bíróságának ítélete ellen, amely a kisebbségi javaslatcsomag regisztrációjának újratárgyalására kötelezte a brüsszeli testületet?

Bár lett volna fellebbezési lehetősége, az Európai Bizottság a luxembourgi döntés után úgy döntött, hogy ezt nem teszi meg. Azért nem, világos és megtámadhatatlan ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága. Az Európai Bizottság gyakorlatilag elfogadta ezt a döntést.

Mit jelent az, hogy részlegesen jegyezték be a polgári kezdeményezést?

A polgári kezdeményezés melléklete 11 javaslatcsomagot tartalmazott. Ebből a 11 javaslatcsomagból kilencet jegyzett be az Európai Bizottság. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a bíróság döntése után a polgári kezdeményező bizottság jelezte a brüsszeli testülettel: nyitottak vagyunk a párbeszédre a csomag akár részleges bejegyzéséről. Ezt követően volt egy találkozó az Európai Bizottság főtitkárságával, akik ismét felajánlották ezt a részleges bejegyzést. Ezután pontról pontra haladtunk a javaslatok között, és hosszú közdelem után jutottunk el oda, hogy a 11-ből kilenc pontot elfogadta. Ez több mint nyolcvan százaléka az eredeti csomagnak.

Melyik az a két terület, ami kimaradt?

Az egyik az európai parlamenti választásokra vonatkozott. Mi azt javasoltuk, hogy az Európai Unió biztosítsa a nemzeti kisebbségek képviseletét az Európai Parlamentben akkor is, ha pártként nem értik el a bejutási küszöböt. Erre a Bizottság válasza az volt, hogy ezen a téren az elsődleges jogalkotó az Európai Parlament. Elutasították azt a javaslatunkat is, hogy a diszkriminációmentesség terjedjen ki az etnikai és vallási diszkriminációra is. Az Európai Bizottság érve szerint az etnikai és vallási alapú hátrányos megkülönböztetés nem szerepel a területek között, amelyekre az uniós szerződés szerint a diszkriminációmentesség kiterjed. Eltért az álláspontunk, de úgy gondoltuk, hogy jó kompromisszum a kilenc javaslatcsomag bejegyzése, hiszen néhány nappal korábban még csak nem is láttuk a folyamat végét.

A polgári kezdeményezés érvényesítésének feltétele az a bizonyos legalább egymillió aláírás, amit legalább hét uniós tagállamban kell összegyűjteni a regisztrációt követő egy éven belül. Kik és hogyan szervezik meg az aláírásgyűjtést?

A polgári kezdeményező bizottság a jogi személy, amely az összekötő kapocs az Európai Bizottság és a polgárok között, de értelemszerűen testület mögött a FUEN áll, szervezetként. Tehát az aláírásgyűjtés fő szervezője a FUEN lesz. Ebben nyilván együttműködünk a tagszervezetinkkel a különböző régiókból, tagállamokból. Az aláírásgyűjtésben nagy szerep hárul a partnereinkre, az RMDSZ-re is, az MKP-ra is. A magyar kormány is ígért támogatást.  A lényeg, hogy lefedjük Európát az aláírásgyűjtéssel.  

Okozhat-e nehézséget az egymillió aláírás összegyűjtése?

Úgy gondolom, hogy nem. Az az igazi kihívás, hogy le tudjuk fedni Európát, tudjuk tematizálni a következő egy évben a kisebbségvédelmet Európában. Ez a fő célunk, az egymillió aláírás összegyűjtése másodlagos cél. Olyan kampányt, mozgósítás szeretnék megvalósítani, és olyan támogatói csoportot verbuválni – intézményekből, államokból, régiókból, személyiségekből –, amely nyomásként hat majd az Európai Bizottságra, és ennek nyomán Brüsszel nem mondhatja azt: „hát köszönöm szépen, figyelembe vettük, de nem akarunk ezzel érdemben foglalkozni”. Ez megpróbálták a legeslegelején, és ezzel veszített az Európai Bizottság. Mi olyan erős nyomást akarunk gyakorolni rájuk, hogy az európai polgári kezdeményezésünknek jogalkotás legyen a vége.

Milyen lépéseket lesz köteles megtenni az Európai Bizottság, ha összegyűlt az egymillió aláírás?

A polgári kezdeményezésre vonatkozó szabályozás arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy az Európai Parlamentben szervezzen közmeghallgatást a kezdeményező bizottsággal. Ezután dönthet arról, hogy indít-e jogalkotási folyamatot a kisebbségvédelem területén. Olyan kampányt kell folytatnunk a következő egy évben, hogy az Európai Bizottság számára világos legyen: a jogalkotás nem kerülhető meg.  

Akkor ez az egy év erről a meggyőzési kampányról fog szólni?

Igen. Arról fog szólni, hogy folyamatosan beszéljünk a kisebbségek ügyéről. Eddig nem került be az európai közbeszédbe, a mainstream médiába ez az ügy, mindig volt fontosabb a napirenden. Ám most akkora figyelem irányul erre a polgári kezdeményezésre azáltal, hogy ez az első, amelyet egy megnyert per nyomán jegyzett be az Európai Bizottság, hogy jelen leszünk a médiában Németországban, Ausztriában, Hollandiában is, és kialakul ez a támogatói kör, amely nyomásként hat majd az Európai Bizottságra.

A közmeghallgatás után az Európai Bizottság dönthet úgy is, hogy nem indít el jogalkotási folyamatot az uniós kisebbségvédelem területén. Hogyan lehet befolyásolni a döntést?

Olyan folyamatokat indítunk be, amelyek egy év múlva már nyilvánvalóvá teszik, hogy szükség van uniós szintű kisebbségvédelemre. Már május elején lesz egy konferencia az Európai Parlamentben, ahol erről beszélni fogunk a kezdeményező bizottság tagjaival, politikusaival, az Európai Parlament elnöke is ígérte jelenlétét. Ezt követően helyi és regionális konferenciákat is szervezünk majd. Tehát ez egy folyamat, aminek csak az egyik állomása lesz az, hogy összegyűltek az aláírások.