Brüsszelt ostorozta ünnepi szónoklatában Orbán Viktor

Az elmúlt évekhez hasonlóan a Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett március 15-i díszünnepségen aktuálpolitikai  utalásokkal teletűzdelt beszédet mondott Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A többezres tömeg egy részét kitevő ellenzékiek sípszóval zavarták meg a szónoklatot.

Brüsszelt meg kell az állítani!

Brüsszelt meg kell állítani, és a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani - jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett díszünnepségen szerdán. „Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít" - fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor szerint ez a mostani európai lázadás tétje. Kiemelte: függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk, Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk. Kitért arra is: a betelepítést meg kell akadályozni, a külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tenni, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát itthon kell tartani. Ebben csak magunkra számíthatunk, ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani - jelentette ki Orbán Viktor. Rámutatott: a magyarok a boldog élethez csak úgy juthatnak el, ha a szabadság és a függetlenség útját követik. „Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem igazi otthon a haza. És a mi magyar fajtánk nem lehet boldog olyan hazában, ami nem az otthonunk" - fogalmazott.

Ismét '48-as szelek fújnak Európában

A miniszterelnök szerint most is a lázadás állapotában vannak Európa népei, ismét '48-as szelek fújnak a kontinensen. Úgy fogalmazott: 2061 évvel ezelőtt ezen a napon egy merénylet rázta meg az ókori Rómát, 1848 tavaszán forradalmak törtek ki, és most is a lázadás állapotában vannak Európa népei. Az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak "a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége" ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak - mondta, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás. A kormányfő szerint ma ismét '48-as szelek fújnak Európában, Brüsszelben le kell dobni az álszentség maskaráit, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség.

„Igen (...), lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont velejét, mely így hangzik: Legyen béke, szabadság és egyetértés" - hangoztatta Orbán Viktor. Igen ám, de mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget, nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? (...) Akiknek egyetlen örömük, mint ma is, ha mások örömét elronthatják. Könnyű lenne tréfát űzni belőlük, mondhatnánk, bolond lukból bolond szél fúj. De ne tegyük, mert az erő, a sokaság kötelez" - mondta. Szavai szerint "nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helyt állnunk".

A magyar nemzet horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk azt, amely a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is, amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet. Az idő igaz, és eldönti, ami nem az - fogalmazott.

A megteremtett egységet nekünk kell működtetni és továbbépíteni

A végre valahára megteremtett egységet nekünk kell működtetni, és minden nap tovább- és újraépíteni - fogalmazott a kormányfő. „Saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük (...), és valódi nemzeti egységet teremtettünk" - mondta. Hangsúlyozta azonban, hogy nincs olyan egység, amelynek fenntartásáért ne kellene nap mint nap megdolgozni, nincs olyan eredmény, amely megvédené önmagát.     "Nekünk kell azokat megvédenünk" - jelentette ki a kormányfő. Azt is mondta, hogy soha sincs kész ország, soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit, sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet.

1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált

1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált - mutatott rá Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett díszünnepségen szerdán. „A '48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor" - fogalmazott a kormányfő, kiemelve: megmutatja, mi a nagyság. Hozzátette: megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás. 

1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban. És 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban - mondta a kormányfő.  Orbán Viktor szerint 1848 nem áll magányos szigetként a magyar történelem folyamában. 1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és 1956 októberét - jelentette ki a miniszterelnök.

Március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy voltunk, vagyunk és leszünk

Március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, "ez a mi diadalunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett március 15-i díszünnepségen. „ Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük" - fogalmazott a kormányfő. Szavai szerint "a mi családi szelfink egy győztes nemzetet mutat".

Kapcsolódók

Kimaradt?