Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

A kivételes műtárgyat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárolta meg az Értéktár Program keretében és helyezte el letétben a múzeumban. Mint a hétfői sajtótájékoztatón Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke kiemelte, a felvétel 1852-ben Bostonban, Kossuth Lajos amerikai körútján készült, az ekkoriban újnak számító fotográfiai eljárás eredményeként.A dagerrotípián egy szomorú és csalódott Kossuth látható - fogalmazott Gerhardt Ferenc, aki szerint a mai kor emberének feladata elérni azt, hogy tiszta lelkiismerettel tudjon visszanézni a forradalom kormányzójára.

Az MNB alelnöke elmondta azt is: az Értéktár Program 2014-ben indult mintegy 30 milliárd forintos kerettel, amiből a különböző okok miatt külföldre került, vagy ott született, de a magyar kulturális örökség részét képező műtárgyakat vásárolják vissza és tárják a magyar közönség elé.

Varga Benedek kiemelte: a felvételt csupán rövid időszakokra állítja ki a múzeum, mivel az ezüstözött rézlemezre készült dagerrotípia fényre, hőre és a páratartalom változásra is rendkívül érzékeny. Most a látogatók március 15-től április 2-ig tekinthetik meg a politikust ábrázoló tizenegyszer nyolc centiméteres dagerrotípiát, amely valószínűleg sztereofelvételként készült, vagyis egy térhatású kép egyik fele lehetett.

Egy székely származású márciusi ifjú fogságban faragott poharát is kiállítják

A nemzeti ünnep alkalmából állítják ki a márciusi ifjak egyike, Oroszhegyi Józsa emlékpoharát is. A hadiorvos által a fogságban faragott műtárgy a család magánadományozása útján került a múzeumhoz - fűzte hozzá a múzeumigazgató.Aczél Eszter, a múzeum Történeti Tárának vezetője Oroszhegyi Józsa emlékpoharát bemutatva elmondta: az 1851 és 1856 között faragott talpas pohár kivételes történelmi ereklye. A székely származású orvos 1848-ban egyike volt a legaktívabb márciusi ifjaknak, részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. A világosi fegyverletétel után két évig bujkált, miközben halálra ítélték távollétében. Végül 10 év vasban letöltendő fogságra ítélték a josephstadti várbörtönben. Öt év után szabadult közkegyelemmel, majd folytatta orvosi tanulmányait, szakírói és publicisztikai tevékenységét. 

Az emlékpohár adományozója, Endrődi Júlia történész kiemelte, hogy bár Oroszhegyi Józsa neve, szerepvállalása és sokféle tárgyban írt művei - többek közt etnográfiai értékű útleírásai a román fejedelemségekről és az Oszmán Birodalomról - ismertek a szaktudományok képviselői előtt, a nemzeti emlékezet sok más márciusi ifjúval együtt elfeledte. A múzeum ereklyegyűjteményének ajándékozott "rabfaragást" árpilis 2-ig láthatja a közönség a Rotundában.