Nyoma veszett Németországban három közveszélyesként számon tartott iszlamistának - derült ki szerdán a német szövetségi parlament, a Bundestag belügyi bizottságának ülésén, amelyen a biztonsági hatóságok vezetői a karácsony előtt Berlinben elkövetett iszlamista terrortámadás ügyéről tájékoztatták a képviselőket.

Az ülés után a jobbközép CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) vezető belügyi szakpolitikusa, Burkhardt Lischka a szövetségi bűnügyi hivataltól (BKA) származó információkra hivatkozva újságíróknak elmondta, hogy az 547 ismert közveszélyes - merénylet elkövetésére hajlamosnak tartott - iszlamista közül három hollétéről nem tudnak a hatóságok.

A közveszélyes iszlamisták között tartották számon a december 19-én egy berlini karácsonyi vásárban történt merénylet elkövetőjét, Anis Amrit is, aki a támadás előtt néhány héttel eltűnt a hatóságok szeme elől.

Nagyjából minden második ismert közveszélyes iszlamista külföldön van, 88-at pedig őrizetben tartanak Németországban - mondta a bizottsági ülés után Stephan Mayer, a CDU/CSU-frakció belügyi szóvivője.

Thomas de Maiziere belügyminiszter a Bundestag plénuma előtt az ügyben tartott azonnali kérdések órájában kiemelte, hogy a szövetségi és tartományi hatóságok közös terrorelhárító központjában (GTAZ) valamennyi nyilvántartott veszélyes iszlamista esetét átvizsgálják, és mérlegelik, hogy van-e lehetőség kitoloncolásra vagy más hasonló intézkedésre.

A biztonsági szervek egyik legnehezebb feladata annak megállapítása, hogy mikor jelent konkrét fenyegetést egy veszélyesként nyilvántartott ember - mutatott rá a miniszter, keserűnek nevezve, hogy Anis Amri esetében nem bizonyultak elégségesnek a hatósági intézkedések, holott már régóta foglalkoztak az elutasított tunéziai menedékkérővel.

Az eset egyik fő tanulsága, hogy szövetségi szinten egységesíteni kell a közveszélyes személyekre vonatkozó kockázatelemzési eljárást - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a tartományi hatóságok gyakorlata igen széttagolt.

A miniszter korábban azt is javasolta, hogy bővítsék a BKA és a szövetségi rendőrség jogkörét, és olvasszák be a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalba (BfV) a tartományi alkotmányvédelmi hivatalokat. A tartományi kormányok elutasították a kezdeményezést.