Egyre nagyobb számban kapnak Miskolcon vezetői tisztséget Erdélyből áttelepült magyarok, akiket a nagyváradi születésű fideszes polgármester, Kriza Ákos rokoni, baráti, ismeretségi alapon nevez ki posztjukra – állítja a borsodi megyeszékhely önkormányzatának szocialista frakcióvezetője.

Földesi Norbert szerdán listát tett közzé azokról a személyekről, akik a fideszes városvezetés hivatalba lépése óta neveztek ki posztjukra, és mind erdélyi vagy partiumi származásúak, s többségüknek korábban semmi köze sem volt Miskolchoz. A listán több önkormányzati tulajdonban lévő vállalat, a helyi színház és a bábszínház, illetve két tanintézmény vezetőjének neve szerepel, akiknek a szocialista politikus szerint semmi közük Miskolchoz.

Földesi felszólította a fideszes polgármestert, válaszoljon a kérdésre: igaz-e, hogy a listán szereplők mindegyike rokona, barátja vagy ismerőse? „Tényleg akad még ebben az országban olyan nagyváros Miskolcon kívül, ahol a fontos vezető posztokra lehetőség szerint nem a város szülötteit, hanem olyanokat kérnek fel, neveznek ki, akik ezer szállal kötődnek a polgármester szülőföldjéhez, ottani baráti társaságához, rokonságához?" – írta közleményében Földesi Norbert.

A polgármester közleményben, majd sajtótájékoztatón is reagált a szocialista politikus által felvetett kérdésekre. Kriza Ákos elismerte: a listán szereplő személyek mind erdélyi vagy partiumi származásúak, ám elhárította azt a megállapítást, hogy semmi közük nincs a városhoz. Érvei szerint a felsoroltak közül többen Miskolcon szereztek egyetemi diplomát, hosszú ideje a település szolgálatában fejtik ki munkájukat.

Kriza Ákos azt mondta: a miskolci önkormányzatnál és a város cégeinél több ezer ember dolgozik becsülettel, és vannak közöttük határon túlról érkezett magyarok, akik évek óta itt élnek és dolgoznak. "Semmivel sincsenek többen, mint bármely másik nagyvárosban" – tette hozzá.

A polgármester a szocialisták szemére vetette: nem az érdekli őket, hogy ezek az emberek hogyan végzik munkájukat. „Nem kifogásolják semmilyen módon szakmai tevékenységüket, csak azt kérdezik, erdélyiek-e? A cél világos: újra sugallni akarják a jól bevált <<románozást>>, azt a szellemiséget, ami a 2004. december 5-ei gyalázatos népszavazáshoz vezetett, amikor az MSZP magyart uszított a magyar ellen és ami miatt Mesterházi Attila az MSZP nevében bocsánatot kellett kérjen Kolozsváron” – állítja Kriza Ákos.

Cikkünk frissül