Christopher Suprun az első republikánus elektor, aki Trump ellen fordul

A New York Times vélemény-rovatában jelentette be Christopher Suprun texasi republikánus elektor, hogy „hűtlenné” válik és az elektori kollégium decemberi 19-i ülésén nem adja Donald Trumpra szavazatát. Partizánakció vagy egy folyamat kezdete? 

A rohammentősként dolgozó Suprun bejelentése azért kapott országos figyelmet, mert ő az első republikánus elektor, aki nyilvánosan hátat fordított a november 7-i elnökválasztáson győztes Trumpnak és arra szólította fel párttársait, hogy csatlakozzanak hozzá.

Mint korábban írtuk, az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy az országos szintű szavazás alkalmával elektorokra voksolnak, akik a maguk rendjén, egy későbbi dátumon (idén december 19-én – szerk. megj.) összeülnek az elektori kollégiumba és megválasztják az Egyesült Államok elnökét.  A következő elnöknek 270 szavazatra van szüksége az 538 fős testületben.

Egy ilyen szavazattal rendelkezik Christopher Suprun.

„Semmivel sem tartozom a pártnak. Tartozom viszont azzal a gyerekeimnek, hogy olyan nemzetet hagyok nekik hátra, amelyre rá tudják bízni sorsukat” – írta Suprun, aki saját bevallása szerint 20 éve aktív tagja a Republikánus Pártnak. Tervezett „hűtlenségét” azzal magyarázta, hogy Trump többször is bebizonyította alkalmatlanságát az elnöki tisztségre, vezetése alatt veszélyes fordulat állna be az amerikai külpolitikában és elmélyülne a megosztottság az amerikai társadalomban. Suprun az elektori rendszert megalapozó Föderalista Iratokban lefektetett elvekre („az elnökjelöltnek felkészültnek, demagógia- és külföldi befolyástól mentesnek kell lennie”) hivatkozik döntésében.

Azt már korábban is lehetett tudni, hogy idén is lesznek hűtlen elektorok; korábban hét demokrata elektor jelezte, hogy tiltakozásképpen Donald Trump megválasztása ellen, nem fog Hillary Clintonra szavazni. Suprun az első republikánus, aki csatlakozik ehhez a „klubhoz”. Pártjához azért hű marad, előrebocsátotta, hogy a texasi elektori kollégium tanácskozásán John Kasich, Ohio-i republikánus kormányzóra szavaz és arra szólította fel kollégáit, hogy kövessék példáját.

Az amerikai elnökválasztások közel 240 éves történetében 157 alkalommal fordult elő, hogy egy elektor nem arra a jelöltre szavazott, akire őt a szövetségi állam felhatalmazta. Közel felük azért szavazott más jelöltre, mert az eredetileg megnevezett személy az elektori kollégium összeülése előtt meghalt, 3-an tartózkodtak, 82-en személyes vagy lelkiismereti okokra hivatkozva átszavaztak. Amit viszont fontos megjegyezni, hogy ezek a pálfordulások egyetlen esetben sem változtatták meg a választások kimenetelét.
Az utolsó hűtlenségre a 2000-es elnökválasztás alkalmával került sor, amikor egy meg nem nevezett Minnesota-i elektor, aki a demokrata John Kerry elnökjelöltnek és John Edwards alelnökjelöltnek volt elkötelezve – vélhetően tévedésből – megfordította a jelölteket és Edwards nevét dobta be az elnöki urnába és Kerry-jét az alelnökibe. A baki miatt módosították a minnesotai alaptörvényt, amely most már előírja, hogy az elektoroknak nyilvánosan kell szavazniuk és érvénytelennek számítanak azok a szavazatok, amelyeket nem az elektor megbízójára adnak le.

Donald Trump a november 7-i elnökválasztáson Texas államban a szavazatok 52 százalékát szerezte meg és ezzel bebiztosította magának az olajgazdag állam 38 elektorának szavazatát. A jelen állás szerint a republikánus jelölt 306-232-es vezetésre áll Hillary Clintonnak szemben, ezért kicsi a valószínűsége annak, hogy létrejön az a „kritikus elektori tömeg”, amely felborítsa az országos választás alkalmával kialakult eredményt. 

Christopher Suprun bejelentése természetesen megosztotta az amerikai társadalmat, a közösségi hálókon hősnek és árulónak is kikiáltották már.

Kapcsolódók

Kimaradt?