A Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága egyetemi oktatókat kért fel arra, hogy elemezzék az amerikai elnökválasztások elő- és utóéletét, a jelöltek kampánykommunikációját, arculatát.

Donald Trump szélsőségesen, de könnyen érthetően kommunikált, most már csak az a kérdés, hogy az ígéretekből mit tart be és mit nem – hangzott el csütörtök este az Aktuálpolitika RULEZ című eseményen.Székely István Gergő politológus ismertette az amerikai választási rendszer fontosabb jellemzőit. Elsőként azt tisztázta, hogy az Államokban közvetetten választanak, a szavazók a számukra szimpatikus jelöltet támogató elektorokra voksolnak, akik majd megválasztják az új elnököt. A politológus felvázolta az előválasztási rendszert is: a választási év elején szokták megszervezni, államonként változó szabályokkal. A klasszikus, formális előválasztást az állam szervezi mindkét párt számára, az itthon is ismert pecsétes szavazással voksolnak, míg a kaukuszt a pártok szervezik, informálisabb, kortesbeszédek hangzanak el, majd csak a közel két órás meggyőző akció után szavaznak. Székely továbbá elmondta, sokan regisztrálnak a szavazásra, ez elsősorban a statisztikáknak kedvez, hiszen felvázolja, hogy a különböző államokban milyen arányban laknak demokraták és republikánusok.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az amerikaiak miért nem változtatnak a közvetett szavazási rendszeren, hiszen legutóbb 2000-ben is „megjárták”, amikor George W. Bush nyert Al Gore demokrata jelölttel szemben, úgy, hogy Bush kapott kevesebb szavazatot. Idén Hillary Clinton közel két millió szavazattal vezetett Donald Trumppal szemben. Az egyetemi oktató hozzátette, a 2016-os amerikai választások végeredménye azon múlott, hogy Trump győzött az ingadozó államokban (swing states).

Miután Székely István Gergő politológus rendet tett a hallgatóság fejében és kontextusba helyezte az amerikai választásokat, Kádár Magor kommunikációs szakember az Amerikai Egyesült Államok új elnökének, Donald Trump arculatának alakulásáról, a két jelölt kampánykommunikációjáról tartott előadást.

Egyszerű üzenet a szakértői véleménnyel szemben

Megjegyezte: az idiocracy elve szerint Trump sokszor azért ért el pozitívabb hatást a nagyközönségben, mert egyszerű üzenetekkel kommunikált, könnyen meg lehetett érteni, pontosan azt mondta, amit gondolt. Ezzel szemben a demokrata jelölt szakértőként, az elit nyelvén szólalt meg, amit nem értett meg mindenki. A politikai elemzők például hibaként könyvelik el, hogy az egyik elnökjelölti vitában Hillary Clinton felsorolta azokat a politikai funkcióit, tapasztalatait, amelyek feljogosították volna az elnöki funkcióra.

A képlet viszonylag egyszerű: Clinton unalmasan, megszokottan, Trump izgalmasan, emlékezetesen kommunikált.

Üzletemberből politikai szónok

Donald Trump kampánykommunikációjára jellemző volt, hogy kimondta, amit az emberek gondolnak, voltak konkrét politikai üzenetei. Kádár Magor rámutatott, Trump verbális kommunikációjához nagyon erős, látványos nonverbális gesztusok is társultak.

A kommunikációs szakember kiemelt egy pár példát, amelyek szemléltetik Trump nézőpontját bizonyos kérdésekben. Az orlandói mészárlásra – amikor egy melegbárban lelőttek 49 személyt és további 53-at súlyosan megsebesítettek – a republikánus politikus úgy reagált, hogy a tragédia nem fordulhatott volna elő, ha az áldozatok fegyvert tarthattak volna maguknál. 2016 februárjában és augusztusában például a Mexikó határára építendő falról nyilatkozott, amelyről folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy a mexikóiak fogják kifizetni.

Trump új arculata: visszafogott, mérsékelt

A szélsőséges véleményeiről ismertté vált politikusnál az elnökválasztás eredményei óta egyfajta visszafogottság figyelhető meg. Az Obamával való találkozáson kezdődött a változás, amelyen Kádár Magor szerint a leköszönő elnök is felkészületlennek tűnt, Trump nonverbális kommunikációját pedig egy megszeppent kisgyermekéhez hasonlította. Könnyen feltételezhető, hogy a beszélgetés alatt hangoztak el olyan információk, amelyekkel az új elnök az eddigiekben még nem számolt.

Donald Trump arculatváltása egyértelműen látszik a CBS News által készített novemberi interjúban is, amelyben a riporter sorra számonkéri azokat az ígéreteket, amelyeket a kampányban tett. Trump ezeket a témákat már messze nem annyira egyoldalúan közelíti meg. Elmondja például, hogy az Obamacare egészségügyi reform bizonyos részeit megtartaná, de a közel-keleti konfliktusról is mérsékeltebben nyilatkozik. A teljes interjú itt megtekinthető.

Székely István Gergő politológus és Kádár Magor komunikációs szakember egyetértett: a közeljövőben annak lehetünk majd tanúi, hogy Donald Trump milyen mértékben váltja be a kampányban hangoztatott ígéreteket, majd az is kiderül, hogy az új elnök döntéseit miként fogadják majd az amerikaiak.