Jogsértőek a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek  – állapította meg csütörtöki döntésében  a Kúria. Az indoklás szerint a kormány csak a Nemzeti Választási Irodától szerzett adatbázist használhatott volna leveleihez.

Magyarország legfőbb bírósági szervének megállapítása szerint "a népszavazást szervező Kormány nevében a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek sértik a választás esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit, és a népszavazást szervező Kormányt eltiltja a további jogszabálysértéstől."

A testület ezzel megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság vonatkozó határozatát, amely nem találta jogsértőnek hogy a magyar kormány a választópolgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása alapján levélben kereste meg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokat.

Az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet bírálta el csütörtökön a Kúria.

A Kúria az internetes oldalán közzétett végzésében azt írta: a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásáról szóló 1992-es törvény szerint bárki kérheti a polgárok adatait, de csak akkor, ha igazolja a felhasználás célját és jogalapját, ugyanakkor a megengedett célok között a politikai kampány nem szerepel. Az adatok célokhoz kötött felhasználásának elve tehát kizárja a politikai kampányt folytatókat a közvetlen adatigénylésből.

A politikai kampány folytatói csak közvetett módon, közvetítő útján vehetnék fel a kapcsolatot az adatbázisban szereplő személyekkel.

A bíróság megjegyezte: a kormánynak közhatalmi szereplőként valóban joga van a nagykorú, külföldön élő magyar állampolgárok név- és lakcímadatainak megismerésére a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve a polgárok álláspontjának megkérdezése céljából, ez azonban különbözik a pártok számára biztosított közvetett megkeresés lehetőségétől.

A bíróság indoklásában egyebek mellett azt írja: a népszavazási eljárásról szóló törvény szavazóköri adatbázisa „a jelenlegi szabályozás mellett nem alkalmas a választásra jogosultak teljes körének lefedésére”, a kormány tehát „kampányeszközeinek terjesztésére nem használhat olyan adatbázist, amelyhez (...) a közhatalom gyakorlójaként jutott.”