A hétvégi népszavazás eredménye jogilag nem akadályozhatja meg, hogy az EU 1294 bevándorlót Magyarországra küldjön, ellenben hozzájárulhat a jövőbeni kötelező migránsáthelyezések megtorpedózásához. Összefoglaltuk a fontosabb tudnivalókat a kvótareferendumról, amelyen erdélyi magyarok is részt vesznek.

Valószínűleg nem volt még akkora indulatokat kavaró népszavazás Magyarországon, mint a magyar kormány által meghirdetett október 2-i kvótareferendum, s olyan sem, mely előtt a mostanihoz hasonló mennyiségű, egymásnak homlokegyenest ellentmondó információkkal bombázták volna a választópolgárokat. Az egyik oldal „iszlám megszállás” víziójával riogatja a népet, a másik tábor szerint Orbán Viktor kormányfőnek le kell mondania, ha érvénytelen lesz a népszavazás.

A referendumon a magyarországi lakhellyel nem rendelkező erdélyi magyar állampolgárok is részt vehetnek, levélben szavazva. A következő kérdésre lehet igennel vagy nemmel szavazni: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Hány menekültről van most szó?

A népszavazást elutasító, azt népszerűség-hajhászó politikai manővernek tartó magyarországi ellenzék nagy része szerint teljesen felesleges a választókat az urnákhoz szólítani, hiszen csupán 1294 menedékkérőről van szó, akik a lakosság 0,13 százalékát teszik ki. Állításuk szerint a „betelepítés” szó nem fedi a valóságot, mivel Magyarország feladata csupán annyi, hogy a migránsok menedékkérelmét egyénileg elbírálja, döntve arról, hogy valamilyen oltalmi státusra jogosultak.

E státusok mindegyike visszavonható, s egyikkel sem jár automatikusan magyar állampolgárság, illetve végleges letelepedési lehetőség. Akikről megállapítják, hogy a hatályos magyar törvények értelmében nem jogosultak nemzetközi védelemre, nem maradhatnak majd az országban. Az áthelyezési akció keretében kizárólag iraki, szíriai és eritreai állampolgárok kerülnek majd Magyarországra Olaszországból és Görögországból.  

Lesz állandó kötelező kvóta?

Az ellendrukkerek – akik ugyanolyan gyakran emlegetik az emberiességet, szolidaritást és együttérzést, mint ahogy a Fidesz-tábor a kereszténységet, ugyanakkor nagyvonalúan elsiklanak azon tény felett, hogy a referendum kérdése általános, abban nincs nevesítve az Európai Tanács 2015/1601-es határozata. Való igaz, hogy ez a határozat csupán 1294 migráns áthelyezéséről rendelkezik, s átmeneti intézkedésnek minősül, ám az Európai Bizottság készített egy javaslatot, amely szintén kötelező áthelyezéseket ír elő, de nem ideiglenes, hanem állandó jelleggel.

Ennek értelmében, ha egy tagországra nagy migrációs nyomás nehezedik, vagyis elözönlik az illegális bevándorlók, akkor a többieknek automatikusan át kellene venniük a menedékkérőkből. Amelyik tagállam erre nem lenne hajlandó, az a javaslat értelmében „szolidaritási hozzájárulás” néven hatalmas összegű, menekültenként 250 ezer eurós bírságot kellene fizetnie. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedne, akkor elméletileg bekövetkezhetne az a forgatókönyv, amivel a Fidesz mozgósít, hogy migránsok tízezrei érkezzenek Magyarországra.

Más kérdés, hogy a javaslat elfogadása igencsak kérdéses, mivel azt a Miniszteri Tanácsban minősített többséggel, minimum 16 tagállam támogatásával kellene megszavazni. Ez jelenleg nem tűnik valószínűnek, mert az elképzelést a Visegrádi Négyek és Románia mellett több nyugat-európai állam is ellenzi, főleg Franciaország és Spanyolország.  

Mi lesz a jogi következmény?

A referendum ellenzői azt állítják, hogy annak semmiféle jogi következménye nincs, míg a Fideszhez kötődő Századvég Alapítvány legfrissebb, részvételre buzdító videója szerint a sikeres népszavazás jogalkotásra kötelez, s eredménye akár az alkotmányban is rögzíthető. A videó készítői azt már jobbnak látták nem közölni a potenciális szavazókkal, hogy sem referendum, sem pedig nemzeti parlamenti döntés nem írhatja felül az Európai Unió által elfogadott jogszabályokat.

A fentiek fényében kijelenthető, hogy jelenlegi formájában az Európai Unió az alapszerződésekkel összhangban, törvényesen dönthet arról, hogy az Országgyűlés akarat ellenére migránsokat helyezzen el Magyarországon, arra kötelezve a magyar hatóságokat, hogy azok menedékkérelmét bírálja el. A menedékkérelmek elbírálásába azonban az EU most sem szólhat bele, külföldi állampolgárokat Magyarországon nem telepíthet le.

Ugyanakkor az október 2-i referendum az Európai Uniót, annak intézményeit jogilag semmire sem kötelezi, azok határozatait nem érvényteleníti. Politikai súlya ellenben kétségtelenül van a népszavazásnak, erősítheti Orbán Viktor nemzetközi pozícióját, hozzájárulva ahhoz, hogy megakadályozza, más országok vezetőivel összefogva, a jövőbeni kötelező migránsáthelyezések törvényerőre emelését.