Kijev és Varsó megállapodott a volinyi mészárlás ügyének közös vizsgálatáról

Ukrajna és Lengyelország megállapodott, hogy a két ország történészei közösen fogják megvizsgálni a második világháborús volinyi (volhíniai) mészárlás körülményeit, amihez a lengyel és az ukrán kormány támogatást nyújt. Erről Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter keddi kijevi látogatása alatt született egyezség - jelentette be a megbeszélés utáni sajtóértekezleten Pavlo Klimkin, az ukrán diplomácia vezetője.

Waszczykowski az újságírókat tájékoztatva hangsúlyozta, hogy támogatja Kijev ez irányú kívánságát az ukrán és a lengyel nép történelmi megbékélése érdekében. 

„Nem kívánunk manipulálni az ilyen nehéz és problémás kérdésekkel. Az ilyesmit a két országnak meg kell egymás között oldania, különösen, ha szomszédos államokról van szó" - hangoztatta a lengyel külügyminiszter, megjegyezve, hogy a két ország már szerzett kedvező tapasztalatot hasonlóan vitás kérdések rendezésében. 

Klimkin kifejtette: annak érdekében, hogy a kijevi és a varsói kormányzat előmozdítsa a tudományos munkát, a két ország külügyminiszterei egy-egy társelnököt neveznek ki az ukrán-lengyel történészi fórum élére. Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: az a cél, hogy archív dokumentumok alapján szakértők állapítsák meg, mi és hogyan történt pontosan a tragédia idején. 

Az Ukrán Nemzeti Emlékezés Intézetének tájékoztatása alapján a már korábban létrehozott, 12 fős ukrán-lengyel történészi fórum tavaly novemberben újította fel munkáját.

A második világháború idején történt volinyi tragédia az elmúlt hónapokban árnyékot vetett a két ország kapcsolatára. A lengyel szenátus július 7-én, a szejm (képviselőház) július 22-én hozott határozatot, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlást. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett. 

Kijev több ízben kérte Varsót, hogy ne tegye aktuálpolitikai üggyé az ukrán-lengyel történelem e tragikus lapját, hanem inkább a két ország közötti, európai értékeken alapuló együttműködés erősítésére összpontosítsa erőfeszítéseit.  

Az ukrán parlament szeptember 8-án elfogadott határozatában felhívta a lengyel honatyák, a teljes varsói vezetés és a lengyel társadalom figyelmét, hogy az ukránok elleni hangulatkeltés éppen olyan "érzékeny" időszakban történik, amikor Ukrajna "háborúban áll" Oroszországgal. "Az agresszor vitatott történelmi eseményeket, köztük a negyvenes években történteket is felhasználja az államunk elleni háborúban" - figyelmeztetett a kijevi törvényhozás.

Kimaradt?