Kanadai, német, brit és amerikai irányítással működnek majd a Lengyelországban és a balti államokban állomásozó zászlóaljak - jelentette be Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Varsóban, az Észak-atlanti Tanács pénteki ülése után.

Stoltenberg elmondta: a NATO döntéshozatali szerve az atlanti szövetség keleti és déli részének megerősítéséről döntött, ennek értelmében négy zászlóalj  fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban.

A Lettországban felállítandó egység kanadai, a Litvániában működő alakulat német irányítással működik, az észtországi és a lengyelországi zászlóalj pedig brit, illetve amerikai parancsnoksággal működik majd - mondta a főtitkár.

A keleti szárnyon így az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Németország az úgynevezett keretország szerepét vállalja, a négy kelet-közép-európai tagállam  a házigazda szerepét teljesíti, „a többi tagország pedig különféle módon fogja támogatni a vállalkozást” - szögezte le Stoltenberg. Mint hozzátette, a megerősített katonai jelenlét az említett országokban "addig tart, amíg szükség van rá". Nagyon fontos lépésnek minősítette az összességében mintegy négyezer fős zászlóaljak létesítését, ugyanakkor megjegyezte: ez csak egy része a NATO védelmi erőfeszítéseinek.

Elmondta ugyanakkor: a Tanács elismerte, hogy a NATO európai védelmi struktúrájaként működő amerikai rakétavédelmi rendszer (EPAA) elérte előzetes operatív készültségét. A bejelentés gyakorlatilag úgy értelmezhető, hogy az atlanti szövetség átvette a rakétavédelmi rendszer irányítását, ennek központja Németországban, a Ramstein amerikai légitámaszpontban lesz.

Stoltenberg aláhúzta: a rendszer képes lesz az Európán túlról érkező támadásokat kivédeni. Ezzel megerősítette azokat a korábbi kijelentéseket, melyek szerint az elfogórakétákkal felszerelt, májusban a romániai elemével kiegészült EPAA-t  főként az iráni ballisztikus rakéták elleni védelemre létesítették.