Merkel: a brüsszeli csúcs az első igazi esély a menekültválság megoldására
Döntő jelentőségű szakaszhoz érkezett az Európai Unió a menekültválság kezelésében, a csütörtökön kezdődő uniós csúcs az első igazi esély a válság megoldására - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az Európai Tanács értekezletén derül ki, hogy el lehet-e érni olyan megállapodást, amely most először esélyt ad a menekültválság "összeurópai és fenntartható megoldásához" - mondta a kancellár a találkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében.
Az EU és Törökország formálódó válságkezelési együttműködéséről szólva hangsúlyozta, hogy a török uniós csatlakozási tárgyalások továbbra is "nyílt végűek", vagyis nem feltétlenül vezetnek Törökország felvételéhez, és a török uniós tagság ügye nem is szerepel a csúcs napirendjén. Ugyanakkor az igazságszolgáltatásról és a jogállamiságról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásáról szó lehet, ami ezeknek a területeknek a helyzetét tekintve kiváló alkalom egy "nagyon fontos párbeszéd" megkezdésére - tette hozzá Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy az EU nem engedhet értékeiből, világossá kell tennie, hogy ragaszkodik a sajtószabadsághoz és a kurd kisebbség jogainak tiszteletben tartásához.
A menekültválság megoldása közös érdek
A menekültválság megoldása az EU és Törökország közös érdeke, és nem lehet eléggé nagyra értékelni mindazt, amit Törökország tesz a területén tartózkodó 2,7 millió menekült ellátásáért, és érthető, hogy Ankara nagyobb pénzügyi támogatást kér az EU-tól. Az viszont nem méltó az EU-hoz, hogy 28 ország 500 millió lakosú, gazdag térségeként eddig oly kevéssé volt hajlandó a Törökországra nehezedő terhek megosztására. Ezért is fontos, hogy az EU most "legalább lépésenként" előbbre haladjon.
Törökországnak is érdeke az együttműködés az EU-val, hogy "rendezni és irányítani" tudja a területére érkező menekülthullámot, és visszaszorítsa az egyre inkább elburjánzó embercsempészetet. A közös cél a "terhek méltányos megosztása" - mondta Angela Merkel. Az Égei-tengeren zajló illegális migráció felszámolásához a török javaslatok megvalósítása mellett az is szükséges, hogy később uniós tagállamok önkéntes alapon befogadjanak menekültkontingenseket - tette hozzá.
Az Égei-tengeren kezdett NATO-műveletről szólva kiemelte: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az észak-atlanti szövetség hajóinak az érintett régióban hozzáférést kell biztosítani a török felségvizek teljes területéhez, mert most ugyan a Leszbosz körüli vizeket megfigyelhetik a NATO hajói, és vissza is esett a szigetre érkező menekültek száma, Kósz szigetére viszont többen érkeznek.
A dublini rendszer reformra szorul
A német kancellár hangsúlyozta, hogy a tartós megoldáshoz hozzátartozik a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer átalakítása, mert "csak Dublin reformjával lehet hosszú távon fenntartani Schengent", a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetet, és az európai megoldásnak az is része, hogy az övezet tagjai fokozatosan visszatérnek a belső határok nyitottságához, amely igen nagy gazdasági hasznot hajt Németországnak.
A balkáni migrációs útvonal lezárásáról szólva kiemelte, hogy a látszat csalóka, és az EU cseberből vederbe esik, ha nem ismeri fel, hogy az útvonal lezárása csak pillanatnyi enyhülést jelent. Olyan megoldásra van szükség, amelynek révén valamennyi tagországban csökken az érkező menekültek száma - hangsúlyozta. Egyben ismét felszólította az athéni vezetést, hogy teljesítse a befogadóállomások és uniós menedékkérő-regisztrációs központok - hot spotok - kiépítésére tett vállalásait, és ismét figyelmeztetett, hogy a menedékkérők nem választhatják meg, hogy melyik uniós tagállamban nyújtják be kérelmüket.
A kancellár beszéde után vitában az ellenzéki pártok - a Baloldal és Zöldek - vezérszónokai úgy vélekedtek, hogy a kormány fordulatot hajtott végre, míg tavaly szeptemberben beengedte a Magyarországon rekedt menekülteket, most elzárkózik a Görögországban rekedt menekültek átvételétől.
Volker Kauder, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakciójának vezetője a bírálatokra válaszolva hangsúlyozta: "nem fair" az ellenzék részéről a magyarországi és a görögországi helyzet összevetése. A Magyarországon a menedékkérőknek nem volt lehetőségük arra, hogy igénybe vegyék "megfelelő intézmények" ellátását, mert "a magyarok az utcára küldték a menekülteket, hogy menjenek máshová" - fogalmazott a CDU/CSU frakcióvezetője. Ezzel szemben Görögországban "vannak helyek, ahova a menekültek elmehetnek, ez a különbség" - tette hozzá.
A frakció CSU-s képviselőinek vezetője, Gerda Hasselfeldt kiemelte: pártja számára elengedhetetlen, hogy a 160 ezer menekült elosztásáról hozott korábbi döntés megvalósítása, és az esetleges újabb menekültek elosztása ne egyoldalúan, Németország terhére történjék, hanem "igazságosan".