A Magyar Mozgalom is indul a szerbiai választásokon

Egy új magyar politikai tömörülés, a Magyar Mozgalom (MM) civil szervezet is indul a szerbiai választásokon - közölte a Magyar Szó című újvidéki napilap hétfőn, a hírre pedig azonnal reagált a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amely szerint felelőtlen döntésről van szó, hiszen a lépés a magyar közösség megosztásához vezethet.

Még el sem kezdődött a szerbiai parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választások kampánya, a vajdasági magyar politikai élet máris felbolydult, megindultak a koalíciós tárgyalások, és olyan politikai szereplők is megjelentek, amelyek a korábbi választások idején még nem is léteztek. 

A VMSZ néhány hete jelentette be, hogy két másik vajdasági párttal, a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal (VMDP) és a Magyar Egység Párttal (MEP) közösen indul az április végi választásokon. A további két magyar párt egyelőre nem közölte a terveit: a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) azonban a sajtóban megjelent információk szerint már folytat tárgyalásokat az alig féléves Magyar Mozgalommal, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) viszont még nem jelentette be indulási szándékát.

A többségében egykori VMSZ-tagokból álló Magyar Mozgalom a hét végén erősítette meg, hogy indul a választásokon, és nemcsak a helyi önkormányzatokban, hanem vajdasági és országos szinten is megméreti magát. Közgyűlésükön elhangzott, hogy továbbra sem alakulnak párttá, és már folynak a tárgyalások más magyar szervezetekkel a közös listán történő indulásról, ők ugyanis egy "magyar nemzeti politikai alternatívát" szeretnének kínálni a szavazópolgároknak.

VMSZ: szétverik a magyar közösséget

A VMSZ nevében Kovács Elvira parlamenti képviselő a sajtónak hétfőn azt mondta: az MM nem nyújt semmilyen alternatívát, és nem kínál fel semmilyen megoldást, a cél csupán a vajdasági magyar közösség szétverése. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mozgalmat hitelüket és pozíciójukat vesztett emberek vezetik, akik csupán hatalomvágyból fogtak össze. 

A Magyar Mozgalmat civil szervezetként jegyezték be tavaly augusztusban, és alapításakor elhangzott, hogy nem alakul párttá, politikai tevékenységet azonban folytat majd. A szervezetnek - internetes oldaluk szerint - majdnem háromszáz alapító tagja van, jelentős részük az alapításkor a Vajdasági Magyar Szövetség soraiba tartozott. Ahhoz, hogy egy párt vagy tömörülés tartományi szinten indulhasson a választásokon hatezer támogatói aláírásra van szükség, míg az országos szinthez tízezer aláírás kell. Az MM-nek sajtóbecslések szerint legfeljebb ezer tagja van, így már az aláírásgyűjtés során kiderülhet, mekkora a támogatottsága a civil szervezetnek. 

A helyi önkormányzatokba viszont néhány településen bejuthatnak. A Magyar Mozgalom vezetői szerint szervezetüknek Szabadkán van a legerősebb képviselete, ami nem is csoda, hiszen a tagság zöme szabadkai, valamint az MM egyik alapítója Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, akit éppen az MM-be történt belépése miatt zártak ki a VMSZ-ből néhány hete. A mozgalom ugyanakkor valószínűleg számíthat szavazatokra más magyarlakta településeken is, Zentán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Topolyán és Kishegyesen.

Átrendeződött a vajdasági magyar politikai paletta

Szerbiában legutóbb két évvel ezelőtt tartottak előre hozott választásokat, azóta némileg átrendeződött a vajdasági magyar politikai paletta is, és sokak szerint korábban elképzelhetetlen megállapodások, koalíciók, egyezségek születtek.

A két évvel ezelőtti előre hozott parlamenti választások idején a MEP, az MPSZ, és az azóta megszűnt Magyar Remény Mozgalom egy bosnyák és egy horvát kisebbségi párttal indult közös listán, azonban egyetlen képviselői helyet sem tudtak szerezni. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Boris Tadic volt köztársasági elnök Szociáldemokrata Pártjához csatlakozott, a VMDP pedig nem indult a választásokon.

Az öt vajdasági magyar párt közül jelenleg csak a VMSZ-nek van képviselete a szerbiai parlamentben: öt helyet tudhat magáénak. Emellett a pártból nemrégiben kizárt Varga László - az MM tagja - független képviselőként van jelen. A 120 fős vajdasági tartományi parlamentben 7 VMSZ-es képviselő van, közöttük házelnökként Pásztor István pártelnök. 

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában valamivel több mint 253 ezer magyar él, ami a lakosság 3,53 százalékát jelenti. A negyedmilliós magyarság az észak-szerbiai Vajdaságban él. A 2014-es előre hozott parlamenti választáson több mint 75 ezren voksoltak a VMSZ-re, ez a szám - a magyarságon belüli megosztottság, valamint a külföldre vándorlás magas aránya miatt - az idén várhatóan alacsonyabb lesz.

A szerbiai parlamentet a sajtóhírek szerint csütörtökön oszlatják fel, addig pedig az is kiderül, pontosan mikor is kell a szerbiai állampolgároknak az urnák elé járulniuk.

Kapcsolódók

Kimaradt?