A határellenőrzés visszaállítása a schengeni övezeten belül rövid távon évi 2 milliárd, hosszú távon pedig több mint 10 milliárd euróba kerülne a francia gazdaságnak - derült ki egy szerdán nyilvánosságra hozott tanulmányból.

A belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek a menekültválság miatti felszámolását rövid távon azonnal megéreznék a határon ingázó munkavállalók, a turizmus és a teherszállítás - hívta fel a figyelmet a francia kormánynak szakmai tanulmányokat végző France Stratégie nevű szervezet. Csak a turizmus bevételeinek visszaesését évi 500 millió és egymilliárd euró közé becsülik a szakértők a nemzeti határellenőrzés állandó visszaállítása esetén, az ugyanis elriasztaná a turisták egy részét attól, hogy Franciaországba menjen.

A tanulmány szerzői szerint az ingázó munkavállalók száma Belgium, Németország, Luxemburg, Svájc és Spanyolország felé a jelenlegi 350 ezerről 5-10 ezer közé csökkenne, ami 150-300 millió eurós veszteséget okozna a gazdaságnak, de ebbe az összegbe a tanulmány készítői nem számolták bele a munkanélküliség emelkedésével járó többletkiadásokat.   

A France Stratégie két forgatókönyvet is megvizsgált: a teherszállító járművek szúrópróbaszerű ellenőrzése - amely jelenleg a francia-brit határon van csak érvényben - több mint 120 millió euróba kerülne, a rendszeres ellenőrzés pedig ennek duplájába. 

A határon áthaladó minden személy ellenőrzése rövid távon szerény kiadásokkal jár, "de ha a helyzet általánossá válik, az problémákat okozhat" - olvasható a tanulmányban. Közép- és hosszú távon ugyanis jelentősen megérezné a határellenőrzést a külkereskedelem. Az övezethez tartozó két ország esetében az éves kereskedelem meghaladja a 10-15 százalékot a szakértők szerint. Franciaország esetében az állandó határellenőrzés egy, a kereskedelmet sújtó három százalékos adónak felelne meg, amely évi több mint 10 milliárd eurós veszteséget okozna, és a GDP-t 2025-re 0,5 százalékkal vetné vissza. A külföldi befektetésekre és a tőkeáramlásra is valószínűleg kihatna a határellenőrzés visszaállítása, de ennek összegét a szervezet szerint nehéz megbecsülni.  

A szervezet úgy látja, hogy a schengeni övezet megszűnése 2025-ig a többi tagállamba irányuló francia exportot országonként 11,4, illetve 10,8 százalékkal vetné vissza attól függően, hogy a partnerország uniós tagállam-e vagy sem. A Franciaországba irányuló export ezen partnerországokból pedig 11,4, illetve 13,7 százalékkal csökkenne. „A teljes schengeni övezet számára a költség 0,79 százalékpontnyi GDP-nek felelne meg, amely több mint 110 milliárd eurós veszteséget jelentene" a tanulmány szerzői szerint, akik nem végeztek országonkénti pontos kimutatást, de úgy vélik, hogy egyes országok Franciaországnál is nyitottabbak, így ott magasabb arányú lenne a veszteség.