Durvulni kezd a hadihajó-vita Kína és az Egyesült Államok között
Kína hivatalosan tiltakozott amiatt, hogy Washington hadihajót vezényelt az egyik kínai felügyelet alatt lévő dél-kínai-tengeri zátony közelébe. Max Baucus amerikai nagykövetet bekérették a pekingi külügyminisztériumba – számolt be a kínai külügyi tárca szerdán.
Az amerikai diplomatának elmondták: az Egyesült Államok Peking ellenzését és többszörösen megismételt kifogásait figyelmen kívül hagyva veszélyeztette Kína szuverenitását és biztonságát. Csang Je-suj külügyminiszter-helyettes Peking elégedetlenségét tolmácsolta a történtek miatt és provokációnak nevezte a "területsértést". Úgy fogalmazott: az amerikai lépés más országokat korlátozó, a térségi békét és stabilitást veszélyeztető erődemonstráció volt, amely könnyen torkollhatott volna összeütközésbe.
Peking határozottan megvédi területi szuverenitását és törvényes jogait, és mindent megtesz azért, hogy megállítsa a szándékos provokációt, bármely országtól eredjen is – közölték. A kínai diplomata megerősítette: országa igényt tart a Nansa/Spratly-szigetek és a hozzájuk tartozó vizek feletti teljes szuverenitásra, mivel azokat "Kína fedezte fel, nevezte el és végzett rajtuk fejlesztéseket".
Csang visszautasította, hogy Kína tevékenységével akadályozná a szabad hajózást és a szabad repülést a Dél-kínai-tengeren.
A kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta: ha egyes országok továbbra is kitartóan arra törekszenek, hogy mesterségesen feszültséget gerjesszenek a térségben, ez Kínát védelmi képességeinek fokozására késztetheti.
Keddi hírügynökségi jelentések arról számoltak be, hogy Washington rendszeressé és a korábbiaknál gyakoribbá kívánja tenni a Dél-kínai-tengeri, "ártatlan átkelésnek" nevezett járőrözéseket. Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselője közölte, hogy hajójuk legutóbb olyan szigeteket is megközelített kevesebb, mint 12 tengeri mérföldre, amelyeket a Fülöp-szigetek, illetve Vietnam tart a sajátjának.
Az amerikai kormány illetékesei már korábban jelezték: Washington a járőrözéssel kívánt nyomatékot adni azon álláspontjának, amely szerint nem fogadja el Kína szuverenitását a szóban forgó területek felett, és nem ismeri el, hogy a zátonyok mesterséges feltöltésével e szárazföld nemzetközi jogi értelemben "sziget" státust nyert.