Az első jelek szerint tartósnak bizonyul az a tűzszünet, amely romániai idő szerint szerda este kilenc órakor lépett érvénybe Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász között. A palesztínok óriási győzelemként élik meg a légicsapások megszüntét, különösképpen annak fényében, hogy a tárgyalások során elértek egy sor olyan célt, amire évek óta áhítóznak.

Szerda délben még úgy volt, hogy az izraeli hadsereg bevonul Gázába, Tel-Avivban buszt robbantottak, de ez sem állította meg az egyiptomi közvetítéssel zajló tárgyalásokat: romániai idő szerint délután hét után Mohamed Kamel Amr egyiptomi külügyminiszter Hillary Clinton amerikai külügyminiszter jelenlétében bejelentette, hogy este nyolctól tűzszünet van érvényben.

Mohamed Kamel Amr egyiptomi külügyminiszter bejelentette, hogy létrejött a tűzszüneti megállapodás Izrael és a Gázai övezetet hatalmában tartó Hamász radikális palesztin mozgalom között. A fegyverek szerda este hallgattak el, a tűzszünet romániai idő szerint este kilenc órakor lépett életbe.

A BBC jelentése szerint a határidő előtt néhány perccel még mindkét fél lőtte a másik állásait. Az izraeli hadsereg közlése szerint a tűzszünet hatályba lépése után is lőttek ki rakétákat Izraelre a Gázai övezetből, de ezek nem okoztak károkat. Később az addig kihalt utcák megéledtek, a helyiek autódudákkal és a levegőbe lövöldözéssel ünnepelték a tűzszünet beálltát.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő Barack Obama amerikai elnök ajánlására hozta meg a döntést, hogy elfogadja a tűzszünetet, közölte szerdán Netanjahu irodája.

Az izraeli miniszterelnök „röviddel ezelőtt beszélt Barack Obamával, és elfogadta azt az ajánlását, hogy adjon egy esélyt az egyiptomi tűzszüneti javaslatnak, és így esélyt arra, hogy stabilizálják a helyzetet, még mielőtt nagyobb erő alkalmazása válhatna szükségessé" – áll a jeruzsálemi közleményben.

Ki mit vállalt?

Izraeli sajtóértesülések szerint a zsidó állam vállalta, hogy nem indít semmilyen, sem szárazföldi, sem tengeri vagy légitámadást a Gázai övezetben, és felhagy a palesztin militáns csoportok vezetőinek likvidálásával, valamint nem foglal el semmilyen, palesztinok által birtokolt területet. Ugyanakkor, amennyiben tudomást szerez egy Gázai övezetből induló terrortámadásról, joga lesz az önvédelemre, felléphet annak megelőzése érdekében. Izrael garanciát kapott az Egyesült Államoktól, hogy az foglalkozni fog az övezetbe történő fegyvercsempészettel.

A Hamász és a többi palesztin szervezet megígérte a Gázai övezetből induló, Izrael elleni támadások beszüntetését, mind a rakétakilövések leállítását, mind a határ menti akciók megszüntetését.

A Hamásznak sikerült elérni egyik régi követelésének a teljesítését, azaz a határ menti izraeli behatolások leállítását, az izraeli járőrözés tiltását főként a határ gázai oldalán található mintegy 500 méteres ütközőzónában. A Hamász másik fontos eredménye, hogy nem kellett felelősséget vállalnia a többi palesztin szervezet tevékenységéért.

Az egyezmény életbe lépése után 24 órával a feleknek meg kell kezdeniük a tárgyalásokat mind az izraeli, mind az egyiptomi határátkelők megnyitásáról, a javak és a személyek határ menti forgalmának a könnyítéséről, valamint a palesztinok közlekedéséről az ütközőzónában. Vitás kérdések esetén Izrael és a Hamász Kairóhoz fordulhat közvetítésért.

Szakértők szerint az egyezmény szinte teljes egészében megegyezik a 2009-es Öntött ólom hadműveletet lezáró tűzszünettel.

Nyolc nap, amely...

Az izraeli légierő elsősorban csempészalagutakat, fegyverraktárakat és rakétaindító állásokat bombázott, de lerombolták a Hamász-kormány székházát, találat érte a belügyminisztériumot, a szervezethez köthető több épületet, rendőrőrsöket, a Gázavárosba vezető hidat, és az Iszlám Nemzeti Bankot is. A Gázai övezetből is folytatódtak a rakétatámadások Izrael ellen. A nagy hatótávolságú – a feltételezések és az Iszlám Dzsihád állítása szerint Irán segítségével szerzett – rakétákkal pedig 1970 óta először Jeruzsálemet is elérték, emellett Tel Avivban is több rakéta becsapódott.

A pontos számokat nem ismerni, de az akció múlt szerdai kezdete óta Izrael nagyjából 1600 célpontot bombázott le, míg a Gázai övezetből 1300 rakétát lőttek ki, ebből nagyjából ötszázat védett ki a Vaskupola rakétaelhárító rendszer, 700 pedig izraeli területen csapódhatott be.

Vasárnap és kedden volt a legvéresebb nap a végül több mint 139 palesztin és öt izraeli életét követelő, mindkét oldalon sok sérülttel járó konfliktusban. Civilek, nők és a Reuters összesítése szerint 34 gyerek is meghalt a légicsapásokban. Az egyik esetben például azt gyanították, hogy a Hamász egyik vezetője rejtőzik az egyik lebombázott házban, ahol azonban a tíz tagú Dalou családdal végzett a légicsapás. A Gázai övezetből kilőtt rakéták négy izraeli civilt, és egy katonát öltek meg. Több százezer ember áramellátásában voltak fennakadások az övezetben, harmincnyolc nemzetközi civil szervezet pedig a humanitárius helyzet miatt aggódott.