A nemzeti kisebbségek európai helyzetét ismertette az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának február 12-ei ülésén Strasbourgban Astrid Thors, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa. 

A tisztségviselő kiemelte a nemzeti kisebbség kifejezés pontos meghatározásának jelentőségét és az államokkal folytatott csendes diplomácia szerepét a különböző kisebbségekre vonatkozó jogszabályok alkalmazásának előmozdítása érdekében.

Astrid Thors hangsúlyozta, hogy az államok Uniós tagállammá válása után megfigyelhető a kisebbségeket érintő törvények sokkal gyengébb szintű alkalmazása és a kettős mérce dominanciája. Ez az úgynevezett „koppenhágai dilemma”, amelyet gyakran felidéznek olyan esetekben, amikor a tagállamok elhanyagolják az EU-s vívmányok alkalmazását. Szerinte a tagállamok egy sokkal magasabb színtet kellene példaként felmutassanak a kisebbségpolitikában is, ehhez pedig rendszerezett munkára és a jogállámiság komoly felügyeletére van szükség. 

A nemzeti kisebbségi főbiztosi hivatal tevékenységi területét is bemutatta a főbiztos, amely az oktatás, a nyelvhasználat, a közképviselet, az állampolgárság, a sokszínűség figyelembe-vételével megvalósuló integráció, az államok közötti kapcsolatok és a roma közösségek integrációjára terjed ki. Megemlítette, hogy tagállamok és az intézmények egyre inkább biztonságpolitikai szempontból tekintenek a kisebbségekre, elsősorban a dzsihadisták oldalán harcoló európaiak és az ukrajnai válság miatt. Astrid Thors elmondta: a szélsőséges nacionalizmus sok államban pártokba szerveződött és erősödik, ezért az EBESZ-nek is lépnie kell és meg kell erősíteni az olyan Uniós szervek szerepét is, mint például az Alapjogi Ügynökség. Az nemzeti kisebbségi főbiztos leszögezte: a kisebbségi politikák előkészítésében fontos lenne felhasználni az Európa Tanács kisebbségjogi tárát is.
A gyűlés alatt Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: nemcsak a különböző állami és uniós intézmények, hanem a kisebbségek véleményét is meg kell hallgatni, amikor kisebbségi jogokról, jogállamiságról és alapvető jogokról tárgyalnak.