Az Európa Tanács és az Európai Unió együttműködési megállapodásának végrehajtásáról született jelentés kapcsán szólalt fel január 28-án Strasbourgban Korodi Attila parlamenti képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén.

Felszólalásában a képviselő arra kérte a jelenlevőket, az együttműködésbe foglalják bele azokat a kisebbségvédelmi keretegyezményeket, amelyeket eddig elfogadtak. Kitért arra is, hogy a fent említett két intézmény közötti partnerség létfontosságú. 2007-ben született ugyan az ET és az EU között egy együttműködési memorandum, de konkrét előrelépés nem történt.

„Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió csak gazdasági együttműködés tereként működjön. Elfogadhatatlan, hogy egyes uniós állampolgároknak több lehetőségük van, mint másoknak. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Uniónak az az álláspontja, hogy a kisebbségi ügyek az egyes országok egyéni problémái. Egy másfél milliós kisebbség képviselőjeként kérem, hogy az együttműködési memorandumba foglalják bele a kisebbségekre vonatkozó, eddig elfogadott keretegyezményeket.” – fogalmazott a parlamenti képviselő, majd hozzátette: „Mindannyian tudjuk, hogy kisebbségvédelmi eszközök szempontjából az eu-s tagállamok között nagyok a különbségek. És bár teljesen normális, hogy a kereskedelembe helyezett uborkákról sztenderdeket fogadunk el, ez kisebbségi ügyek tekintetében nem lehetséges. Ebben a kérdésben tehát a közös cselekvést tartom szükségesnek.”

Korodi Attila megfogalmazott továbbá közösen Németh Zsolt FIDESZ-es és Kovács Elvira vajdasági képviselőkkel egy módosító indítványt, amelyben azt kérték, hogy az Unió, együttműködve a Tanáccsal elemezze annak lehetőségét, hogy csatlakozzon a kisebbségi keretegyezményhez és a nyelvi chartához. Ezt a javaslatot a plénum elvetette, támogatták viszont három politikusnak azt a kezdeményezését, amelynek értelmében az ET közgyűlése felkéri az Uniót, hogy használja a fent említett kisebbségi keretegyezmény, valamint a nyelvi charta monitorizálásából születő jelentéseket.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének e heti ülésén elfogadtak három olyan téma mentén született jelentést is, amelyek jelenleg nagyon fontosak. Ezek az ukrán humanitárius helyzetre, a párizsi terrorista merényletre, valamint Oroszország szavazati jogára vonatkoztak.

Az ukrán menekültek helyzetével kapcsolatosan azt javasolták, hogy minden humanitárius segítségnyújtásról egyeztessenek a felek az ukrán kormánnyal, illetve hogy minden körülmények között tartsák be a helyi törvényeket. A menekültekkel kapcsolatosan külön kitértek arra, hogy mindenképpen el kell kerülni a velük szembeni diszkriminációt, illetve felkérték Oroszországot, hogy minden lehetséges eszközt fordítson ennek a problémának a kezelésére. A Közgyűlés élesen bírálta azt, hogy Oroszország eddig csak rontott a menekültek helyzetén.

A párizsi terrorista merénylet kapcsán az ET megfogalmazott néhány javaslatot, amelyek közül kiemelendő az, hogy meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, jobban kell alkalmazni a meglévő szabályokat, de a biztonság növelésének nem szabad veszélyeztetnie a szabadságjogokat. Emellett pedig valós integrációs megoldásokat kell bevezetni a bevándorlók számára.

Csütörtök este Közgyűlés határozottan kiállt amellett, hogy Oroszország továbbra sem rendelkezzen szavazati joggal és vezetői tisztségekkel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében. Amint tudjuk az orosz küldöttség szavazati jogát az ukrajnai helyzet miatt tavaly függesztették fel, és azóta a Krím félsziget és Kelet-Ukrajna ügyében a helyzet változatlan maradt. Továbbra is háborús viszonyok uralkodnak, emberi és kisebbségi jogok sértése áll fenn, illetve hadifogságban tartanak olyan ukrán képviselőt, aki a Közgyűlés tagja. Javulás esetén áprilisban újratárgyalják a szavazati jog felfüggesztését.