Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén jelentette be hivatalosan is Bajnai Gordon, hogy visszatér a magyarországi politikába. A volt kormányfő az egyesületté alakult Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) keddi, fővárosi demonstrációján bejelentette azt is, hogy Együtt 2014 néven szövetségbe szólítják az ellenzéki erőket. Orbán Viktor miniszterelnök néhány utcával odébb az állami ünnepen a Fidesz-kormány eredményeiről beszélt, és azt mondta, „nem fogadunk el idegen kormányzást”.

"Veled vagyunk Gordon!"

Belügyminisztérium adatok szerint mintegy húszezren hallgatták meg Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület vezetője beszédét a Milla ünnepi demonstrációján, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél.

A volt miniszterelnök szavai szerint a kormány leváltása 2014-ben nem elég, a jelenlegi rezsimet is le kell bontani, mert a kétharmados törvények miatt a Fidesz akkor is megtarthatná a hatalmat, ha veszít.   Bajnai Gordon véleménye szerint a rezsimváltásnak új politikai korszakot kell nyitnia, ehhez pedig közös célokra van szükség, mindenekelőtt a jogállam helyreállítására.

Közölte: a Milla, a Szolidaritás mozgalom és a Haza és Haladás Egyesület együttműködésével létrejött az új politikai közép. Szavai szerint a három szervezet azért hozott létre Együtt 2014 néven választói mozgalmat, hogy egybegyűjtsék azokat, akik tenni akarnak a múlt befejezéséért és a korszakváltásért.

Az új politikai közép célja a jogállam helyreállítása, a szolidaritás, a haza és haladás ügyének összebékítése, valamint az európai értékrend erősítése – hangsúlyozta Bajnai Gordon, arra is kitérve, hogy nem alakulnak párttá.

Bajnai a reménykedő baloldaliak mellett a csalódott jobboldaliakra is számít, ahogy "a politikailag elárvult szabadelvűekre" és a zöldekre is. "Ebben a szövetségben szükség lesz demokratikus pártokra és politikusokra is" – ismerte el. De a politikusoknak helyre kell állítaniuk a politika becsületét, a választóknak meg újra bízniuk kell a politikusokban. "Várjuk azokat a honfitársainkat, akik a maguk pártkötődését nem akarják megtagadni. Nem is kell megtagadniuk" – mondta.

Bajnai végül gesztust tett a rendezvénytől hivatalosan távol maradó MSZP és a Millával szemben kifejezetten ellenséges Demokratikus Koalíció felé is. "A megújuláshoz a méltányosság is hozzátartozik, az érdem szerinti számvetés" – mondta. "Mert igenis van lényegi különbség a mostani két év és az azt megelőző nyolc között. Aki ezt nem ismeri el, az nem igazságos" – fogalmazott.

A Bajnai-beszéd végén a tömegből "Veled vagyunk Gordon!" és "Hajrá Bajnai!" felkiáltások hallatszottak. A volt kormányfő "együtt győzni fogunk" kiáltással zárta felszólalását.

Orbán: nem kell idegen kormányzás

A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés szabályait, de azt nem, hogy idegenek kormányozzák a magyarokat, ahogyan azt sem, hogy EU-s intézmények tiszteletlenül bánjanak velük – jelentette ki Orbán Viktor az október 23-i állami ünnepségen, a budapesti Kossuth téren elmondott beszédében.

A miniszterelnök - akit a tömeg Viktor, Viktor skandálással fogadott - 1956 ünnepét szentnek nevezte, mert azt megszentelte a magyarok szabadságért hullott vére, majd azt mondta, "itt van velünk lélekben minden szabadságszerető magyar Kolozsvártól Budapesten át Los Angelesig".

Megítélése szerint Európának meg kellene értenie, hogy nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke. "Köszönet azoknak, külön köszönet a békemenetnek, amely ezért az európai Magyarországért áll ki" - tette hozzá, köszöntve a Kossuth Lajos téri - a rendőrségi becslés szerint négyszázezres - tömeget, amelyben ott voltak az ország függetlenségéért és a kormány melletti kiállásért szervezett békemenet résztvevői is.

Az Európai Unióról a kormányfő azt mondta, Brüsszelben szép számmal találni olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a "megroggyant pénz- és bankkapitalizmusba" akarnak újra életet lehelni, akik azt akarják, hogy csak az emberek viseljék a válság terheit. "Ezt nem fogadhatjuk el" - nyomatékosította, nagy tetszést kiváltva ezzel hallgatóságában.

"Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeinket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok hibái miatt az egész országot büntessék Brüsszelben még ma is. Elfogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy az unió bármely intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal" - hangsúlyozta a kormányfő.

Kijelentette: ha 1956-ban, vagyis tíz évvel a világháború, a párizsi békediktátum és szovjet megszállás után a magyar nemzet képes volt fegyvert fogni a szabadságért, akkor - mint mondta - nekünk mai magyaroknak sincsen okunk kételkedni a saját erőnkben.