„Láthatóbbá” válik a jövőben a NATO jelenléte a keleti tagországokban a gyorsabb reagáló képesség érdekében - mondta több európai lapnak, köztük a The Guardiannek adott nyilatkozatában az észak-atlanti szövetség főtitkára.

Anders Fogh Rasmussen a vezető baloldali brit napilap szerdai idézete szerint az interjúban megerősítette, hogy a jövő heti walesi NATO-csúcson a szövetség készenléti akciótervet fogad el, amelynek célja a gyors cselekvési képesség megteremtése „a jelenlegi teljesen új európai biztonsági környezetben". Megfogalmazása szerint ehhez fogadó intézmények szükségesek a helyszínt nyújtó országokban. A tervben ennek alapján infrastruktúra, támaszpontok, helyi főhadiszállások kiépítése, „előre kihelyezett” ellátmány és felszerelések telepítése szerepel – mondta Rasmussen.

A főtitkár szerint a cél az, hogy bármely potenciális agresszor tudja: ha akár csak gondolatként felmerül benne valamelyik NATO-szövetséges megtámadása, akkor nem csupán az adott ország katonáival, hanem NATO-erőkkel fogja szembetalálni magát.

Arra a kérdésre, hogy lesznek-e NATO-lobogó alatt telepített állandó nemzetközi erők Kelet-Európában, Rasmussen azt mondta, hogy „a rövid válasz igen”. Hozzátette ugyanakkor: a félreértések elkerülése végett az állandó jelenlét helyett ő inkább „az ameddig szükséges" kifejezést használná. „Keleti szövetségeseink elégedettek lesznek, ha megismerik a készenléti akcióterv tartalmát” – mondta a NATO-főtitkár.

Senki sem számolt ezzel

Rasmussen szerint szembe kell nézni azzal a realitással, hogy Oroszország nem tekinti partnernek a NATO-t. „Sajnálatos módon Oroszország az első ország a II. világháború óta, amely erővel ragadott el területeket, és ehhez nyilvánvalóan alkalmazkodnunk kell” – tette hozzá. Senki nem számolt azzal, hogy Oroszország erőt fog alkalmazni területszerzésre - mondta, hozzátéve, hogy a NATO hírszerzése és "számos egyéb forrása" szerint az orosz tüzérség az ukrán határ túloldaláról és Ukrajnán belülről is lő ukrán területeket.

Anders Fogh Rasmussen

Teljesen egyértelműnek mondta, hogy Oroszország szerepet játszik Kelet-Ukrajna destabilizálásában. „Az információs, főleg dezinformációs műveletek és a hagyományos hadviselés magas fejlettségű elegyét láthatjuk” – fogalmazott Rasmussen.

A NATO-főtitkár már a nyár elején, az egyik legtekintélyesebb brit külpolitikai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – biztonságpolitikai rendezvényén tartott előadásában is közölte, hogy a szövetség a szeptemberi walesi NATO-csúcsértekezletre készenléti akciótervet dolgoz ki. Ennek keretében „megfontolás alatt áll” például készenléti támaszpontok kijelölése, „előre odahelyezett” felszerelésekkel és ellátmánnyal. A NATO emellett „az új biztonsági környezethez” igazított, átdolgozott hadgyakorlati menetrendet is kialakít, és felülvizsgálja kockázatértékelési, hírszerzési információ-megosztási, korai riasztási és válsághelyzeti reagálási mechanizmusait – mondta júniusi londoni előadásában Rasmussen.

A NATO-főtitkár a Chatham House rendezvényén kijelentette azt is, hogy véget kell vetni az európai NATO-tagállamokban a védelmi kiadások folyamatos lefaragásának, mert nem lehet a végtelenségig az Egyesült Államoktól elvárni a számla nagy részének kifizetését. Hangsúlyozta: Oroszország 2008 óta hozzávetőleg 50 százalékkal növelte katonai kiadásait, a NATO-tagállamok ugyanezen idő alatt viszont átlagosan 20 százalékkal csökkentették védelmi költségvetéseiket.